Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)
Elemzések, felmérések, összegzések
Fiala-Butóra János d) vedú kroniky obcí; prípadné inojazyčné znenie musí byt obsahovo totožné so znením v štátnom jazyku; tým nie je dotknuté používanie jazykov národnostných menšín podľa osobitného predpisu 5d) Kisebbségi nyelvtörvény § 3 (3) Kronika obce podľa § 2 ods. 1 sa môže viesť aj v jazyku menšiny. A községek krónikáinak szabályozása önmagában nem különösebben érdekes kérdés, azért foglalkozunk vele mégis, mert jól demonstrálja, milyen hatása van az átláthatatlan és ellentmondó szabályozásnak. Ez a nem túl jelentős szabály is többször változott. A jelenleg hatályos államnyelvtörvény szerint a községek krónikáit államnyelven kell vezetni, és a más nyelvű fordításnak meg kell egyeznie az államnyelvű eredetivel, ami azonban nem érinti a kisebbségi nyelvek használatát a kisebbségi nyelvtörvény szerint. A kisebbségi nyelvtörvény a nyelvküszöb fölötti települések számára megengedi, hogy a krónikát kisebbségi nyelven is vezessék. Hogy a két szabály együtt mit jelent, nem világos. A nyelvküszöb alatti települések szlovákul kell, hogy vezessék krónikájukat, és készíthetnek hozzá más nyelvű fordítást. A nyelvküszöb fölötti települések valószínűleg nem vezethetnek krónikát csak kisebbségi nyelven a mondatban lévő „is” szócska miatt. A krónika tehát kétnyelvű kell, hogy legyen. Azonban nem világos, milyen mértékű kétnyelvűségről van szó. Nyilván nem tükörfordításról, mert az államnyelvnek ez a rendelkezése ezekre a településekre nem vonatkozik. De hogy pontosan mit kell két nyelven feltüntetni, azt a törvény nem pontosítja. Ahogy azt sem, hogy az egész krónikát kétnyelvűsíteni kell-e, vagy csak az aktuális szabályozás hatályba lépése óta írt részt. És nyilván nem ad választ a törvény arra sem, hogy meddig marad hatályban ez az értelmezhetetlen szabályozás, és milyen irányban fog változást hozni a következő. Mindez a bizonytalanság azt eredményezte, hogy a magyar községek egy része következetesen mindent két nyelven ír krónikájába, mert abból talán nem lehet baj. Másik részük csak szlovákul vezeti a krónikát, mert abból még kevesebb baj lehet. És végül egy nem jelentéktelen számuk felhagyott a krónika vezetésével, mert abból lesz a legkevesebb baj. A krónikák példája jól mutatja, milyen negatív hatása van az átláthatatlan és állandóan változó szabályozásnak a gyakorlatra. 21. Egyházak nyelvhasználata államnyelvtörvény (2) V štátnom jazyku sa c) vedie celá úradná agenda (matriky, zápisnice, uznesenia, štatistiky, evidencie, bilancie, úradné záznamy, informácie určené pre verejnosť a pod.) a agenda cirkví a náboženských spoločností určená pre verejnosť; tým nie je dotknuté používanie jazykov národnostných menšín podľa osobitného predpisu, 5a) Kisebbségi nyelvtörvény § 3 (4) Úradná agenda, najmä zápisnice, uznesenia, štatistiky, evidencie, bilancie, informácie určené pre verejnosť a agenda cirkví a náboženských spoločností určená pre verejnosť okrem matriky, sa v obci podľa § 2 ods. 1 môže viesť popri štátnom jazyku 3a) aj v jazyku menšiny. 276
