Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)
Elemzések, felmérések, összegzések
A szlovák nyelvhasználati szabályozás elemzése... bezpečnostných zborov, iných ozbrojených zborov a Hasičského a záchranného zboru sú povinní ovládať a v úradnom styku používať štátny jazyk; tým nie je dotknuté používanie jazykov národnostných menšín v úradnom styku podľa osobitného predpisuôaa) a používanie iných jazykov v úradnom styku s cudzinou v súlade so zaužívanou praxou v medzinárodnom styku. § 6 - Používanie štátneho jazyka v ozbrojených silách, v ozbrojených zboroch a v hasičských jednotkách (1) V ozbrojených silách, v Policajnom zbore, v Slovenskej informačnej službe, v Národnom bezpečnostnom úrade, v Zbore väzenskej a justičnej stráže Slovenskej republiky, v Železničnej polícii a v Hasičskom a záchrannom zbore sa v služobnom styku používa štátny jazyk. (2) Celá agenda a dokumentácia ozbrojených síl, ozbrojených bezpečnostných zborov, iných ozbrojených zborov a hasičských jednotiek sa vedie v štátnom jazyku. Kisebbségi nyelvtörvény § 7 (3) V obci podlá § 2 ods. 1 sa v obecnej polícii môže v služobnom styku používať okrem štátneho jazyka aj jazyk menšiny, ak s tým prítomní súhlasia. (4) Ak príslušníci ozbrojených síl Slovenskej republiky, ozbrojených bezpečnostných zborov, iných ozbrojených zborov, Hasičského a záchranného zboru a obecnej polície ovládajú jazyk menšiny, v obci podľa § 2 ods. 1 môžu používať jazyk menšiny pri komunikácii s občanmi Slovenskej republiky, ktorí patria k národnostnej menšine. Az államnyelvtörvény a rendvédelmi szervek hivatali és szolgálati nyelvének a szlovákot teszi meg, és tagjaikat kötelezi a szlovák nyelv ismeretére és használatára. A kisebbségi nyelvtörvény ebből két kivételt tesz. Minden rendvédelmi szerv tagja használhatja a kisebbségi nyelvet a nyelvküszöb feletti településen, ha egyébként beszéli azt. Eszerint a nyelvküszöb alatti településeken tilos a magyar nyelv használata, még ha az adott rendőr és ügyfél beszélik is. Ezen kívül a községi rendőrök szolgálati nyelvként is használhatják a kisebbségi nyelvet, ha ezzel minden jelenlevő egyetért. Ez egyrészt abszurd helyzetet eredményez, hiszen nem csak az ügyfelektől kell engedélyt kérniük, hanem minden jelenlevőtől. Másrészt ellentmond az előző rendelkezésnek. A szolgálati nyelvhasználat ugyanis az államnyelvtörvényt értelmező kormányrendelet szerint megegyezik a hivatali nyelvhasználattal. A kisebbségi nyelvtörvény 7. § (4) szerint azonban ez utóbbihoz nem kell minden jelenlevő beleegyezése, az előbbihez viszont igen. A fentiek tükrében nyilvánvaló, hogy a rendvédelmi szervekkel való kisebbségi nyelvű kommunikáció elősegítésére sem tett semmit a jogalkotó. A törvény mindössze eltűri, hogy az a rendőr, aki egyébként is beszéli a kisebbségi nyelvet, a nyelvküszöb fölötti településen használja azt, ha ezzel minden jelenlévő egyetért. A többi esetben a kisebbségi nyelv használata tilos, még ha objektív feltételei esetleg adottak volnának is. 9. A szóbeli nyelvhasználat egyéb színterei Számos olyan terület van, ami nyilvános nyelvhasználatnak minősül, régebben az állami szféra területén valósult meg, jelenleg azonban a gazdasági átalakulás következtében bizonytalan a besorolása. Ide tartozik például a tömegközlekedés (helyi és távol259
