Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)
Elemzések, felmérések, összegzések
A nemzetiségi oktatás problémái Szlovákiában... latával, azt láthatjuk, hogy a legtöbb országban a kisebbségi csoportok igényei és elvárásai határozzák mega nyelvekről rendelkező jogszabályok utasításait. Ezzel szemben Szlovákiában az őshonos nemzetiségi közösségek nyelve törvényből adódóan másodlagos. Amíg ez az állapot és a többségi alapállás nem változik, nem várható az oktatás terén sem különösebb változás. 4. Egyéb oktatási jogszabályok elemzése a kisebbségek nyelvhasználatával kapcsolatban A nyelvhasználatot érintő egyéb oktatási törvények és rendeletek megjelentetését fordított időrendi sorrendben próbáljuk meg nyomon követni, és elsősorban azt vesszük szemügyre, milyen lehetőségeket nyújtanak - vagy éppen milyen feladatokat adnak - a kisebbségeknek, valamint miféle nyelvi jogokat vagy kötelességeket rónak a nemzetiségi iskolákra, azok pedagógusaira vagy tanulóira. 4.1. Törvények Az utóbbi esztendők egyik legfontosabb - és egyben hiánypótlónak nevezhető - oktatási törvénye a pedagógusokról szóló 317/2009-es számú jogszabály.14 Ennek kapcsán elsősorban azt mondhatjuk el, hogy a 6. paragrafusban a munkavégzés feltételei közt a megfelelő végzettség és a feddhetetlenség, valamint az egészségügyi alkalmasság mellett előírja az államnyelv ismeretét is. Ezt a kérdést a 11. paragrafusban részletezi, s kimondja, ha valaki nem az államnyelven szerezte képesítését, akkor egy éven belül nyelvvizsgát kell tennie szlovák nyelvből. Amennyiben az illető pedagógus rendelkezik érettségi vizsgával a szlovák nyelv és irodalom tantárgyból, e nyelvvizsga alól mentesül. Ugyancsak nem kell szlovákból vizsgáznia a nyelviskola idegen nyelv tanárának, a bilingvális (két tanítási nyelvű) iskola idegen nyelven oktató pedagógusának, valamint a külföldi lektornak, aki gyakorlatilag a pedagógus asszisztenseként működik. Sajnos ez a jogszabály se maradt furcsaságok vagy visszásságok nélkül. Azt ugyanis nem mondja ki (értsd: nem teszi kötelezővé), hogy a nemzetiségi iskola pedagógusának ismernie kell az adott kisebbség nyelvét, hogy alkalmas legyen posztja betöltésére. Ráadásul egyben diszkriminatív is, amikor a szlovák nyelvvizsgát a szlovák szakosokat képző felsőoktatási intézmények mellett kizárólag a szlovák tanítási nyelvű középiskolákra bízza, kizárva ebből a körből a nemzetiségi intézményeket, holott azok pedagógusai ugyanolyan egyetemi oklevéllel, ugyanolyan képesítéssel rendelkeznek, mint többi kollégájuk. Ez azért is kirívó eset, mert a vizsga illetéke elérheti a létminimum 10 százalékát is, és a nemzetiségek nyelvén oktató iskolák az efféle bevételtől eleve elesnek. Hogy azért ne legyünk igazságtalanok, van ennek a törvénynek egy pozitív eleme is az 5. paragrafusban, amely úgy rendelkezik, hogy a pedagógusnak joga van a folytonos továbbképzésre azon a nyelven, amelyen pedagógiai tevékenységét végzi. A kisebbséghez tartozó tanár így anyanyelvén művelődhetne, ha volna intézmény, amely ezt 14. Zákon č. 317/2009 Z. z. o pedagogických zamestnancoch a odborných zamestnancoch a o zmene a doplnení niektorých zákonov 215
