Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)
Elemzések, felmérések, összegzések
A. Szabó László akkreditált programban fel tudná kínálni. Sajnos a gyakorlatban ez nem nagyon működik, ráadásul már a törvényhez tartozó 445/2009-es miniszteri rendelet15 sem részletezi a további körülményeket. Ha már említést tettünk bizonyos pénzekről, fontos megemlíteni a nemzetiségi oktatás finanszírozásának kérdését is. Az alap- és középiskolák támogatásának szabályait tartalmazó 597/2003-as jogszabály16 4. paragrafusában meghatározza, hogy a normatív támogatás összege többek között az iskola tanítási nyelvének függvénye. Ezt a 2/2004-es számú kormányrendelet17 pontosította, amelynek 4. paragrafusa kimondja, hogy a nem szlovák tanítási nyelvű iskola támogatása az alapösszeg 108%-a, míg a bilingvális iskolák ennek 125%-át kapják. Mindez annak eredménye, hogy ezek az iskolák magasabb óraszámban oktatnak, így működési és bérköltségeik is nagyobbak. A pénzeszközök struktúrája egyébként abból adódik, hogy a tárca büdzséjében elsősorban az oktató-nevelő tevékenységre, az iskolák működtetésére, a vészhelyzetek kezelésére, építkezések és átépítések beruházási költségeire, fejlesztési programokra, szakköri tevékenységre, tankönyvek, módszertani kiadványok és pedagógiai sajtó megjelentetésére, valamint versenyek szervezésére találhatók anyagi eszközök. Ezek közül viszont az iskolák számára törvényileg csak a már említett működési és bérköltségek garantáltak, minden egyéb kiadás sorsa a minisztérium döntésein - és néha a jóindulatán is - múlik. így a nemzetiségi iskolák is jelentős mértékben kiszolgáltatottak a mindenkori kormány tisztviselőinek. Tanulmányunkban több ízben is említést tettünk már az 596/2003-as törvényről, amelynek a tanfelügyelőket érintő részén kívül (13a §) az iskolák megnevezésével foglalkozó 21. paragrafusa értekezik még a kisebbségek nyelvhasználatáról. Ez a rendelkezés kimondja, hogy amennyiben egy iskolában valamely nemzetiség nyelvén (is) folyik az oktatás, akkor az intézmény nevét és típusát szlovákul és a nemzetiség nyelvén is fel kell tüntetni, illetve ha az adott településen a nemzetiségi lakosok számaránya eléri a 20%-ot, akkor az egyéb jogszabályok értelmében a község vagy város nevét is mindkét nyelven kell használni. 4.2. Kormányrendeletek Az egyetlen idevágó kormányrendeletről (2/2004) már az előző részben szóltunk. Ennek módosítása18 nem változtatott a nemzetiségekre vonatkozó, korábban elfogadott szabályokon, így jellemzésétől ezúttal eltekintünk. 15. Vyhláška č. 445/2009 Z. z. o kontinuálnom vzdelávaní, kreditoch a atestáciách pedagogických zamestnancov a odborných zamestnancov 16. Zákon č. 597/2003 o financovaní základných škôl, stredných škôl a školských zariadení 17. Nariadenie vlády č. 2/2004 Z. z., ktorým sa ustanovujú podrobnosti rozpisu finančných prostriedkov zo štátneho rozpočtu pre základné školy, stredné školy, strediská praktického vyučovania, základné umelecké školy a školské zariadenia 18. Nariadenie vlády č. 697/2006 Z. z., ktorým sa mení a dopĺňa nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 2/2004 Z. z., ktorým sa ustanovujú podrobnosti rozpisu finančných prostriedkov zo štátneho rozpočtu pre základné školy, stredné školy, strediská praktického vyučovania, základné umelecké školy a školské zariadenia v znení neskorších predpisov 216
