Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)
Elemzések, felmérések, összegzések
A. Szabó László Az új közoktatási törvény feladata mindenekelőtt az lett volna, hogy a modern kor követelményeihez igazítsa az oktatás és nevelés feltételrendszerét és szabályait. A beharangozott tervek szerint az európai gyakorlattal kompatibilis jogszabálynak kellett volna elkészülnie, ám Szlovákia végül csupán az oktatás egységes nemzetközi osztályozási rendszerét, valamint annak alapját, az oktatási programokat vette át, egyéb területeken inkább ahhoz az uniós deklarációhoz ragaszkodott, amely kimondja, hogy az oktatás az EU-n belül az egyes tagországok jogkörébe tartozik, és nem szorul jogharmonizációra. Ha általános szempontok alapján próbáljuk összehasonlítani az új közoktatási törvényt a 29/1984-es jogszabály utolsó érvényes változatának filozófiájával és tartalmával, azt mondhatjuk, hogy mindenképpen zavarosabb és átláthatatlanabb lett. Nagyobb hangsúlyt fektet ugyan a fogalmak értelmezésére (minden bizonnyal a későbbi félreértések elkerülése végett), ám nem sikerült megtalálnia a kellő arányokat az egyes témakörökön belül, és a nagy terjedelem és a számtalan közvetett törvénymódosítás ellenére sem tudja teljes mértékben szabályozni a közoktatás minden egyes szegmentumát. így további jogszabályok megalkotását feltételezi és indukálja. Nemzetiségi szempontból is összességében azt kell megállapítanunk, hogy a fejlett uniós országok oktatási gyakorlatából az illetékes szlovák minisztérium tulajdonképpen semmit nem vett át, amivel a kisebbségi nyelven folyó oktatást az országban fennálló súlyának megfelelően tudná kezelni. Sőt, egyes területeken még megpróbálta viszszanyesegetni is a korábban érvényes rendelkezéseket. Kimaradt ugyan a törvényből a konkrét nemzetiségek felsorolása, de gyakorlatilag semmilyen új elemet nem tartalmaz, ami már 1984-ben ne lett volna adott a nemzetiségek képviselőinek. Az államnyelvről szóló törvény módosításának elfogadása után - amely megengedhetetlen módon közvetve megváltoztatja a közoktatási törvény rendelkezéseit is - pedig újabb adminisztratív terheket ró a kisebbségi iskolák pedagógusaira. Mindent összevetve: a törvény - ahelyett, hogy megkönnyítené és modernizálná az élet egyik legfontosabb területének mindennapi gyakorlatát - csupán az állam szerepét erősíti. 3. Az államnyelv (szlovák nyelv) használatát szabályozó törvény10 vizsgálata 3.1. Általános elemzés A törvényalkotó szándéka abból a megállapításból táplálkozott, miszerint a szlovák nyelv a szlovák nemzet legfontosabb sajátossága, kulturális örökségének legbecsesebb értéke, a Szlovák Köztársaság szuverenitásának megnyilvánulása és polgárai kommunikációjának általános eszköze, amely biztosítja az ő szabadságukat és egyenlőségüket méltóságukban és jogaikban. 10. Zákon č. 357/2009 Z. z. úplne znenie zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 270/1995 Z. z. o štátnom jazyku Slovenskej republiky, ako vyplýva zo zmien a doplnení vykonaných nálezom Ústavného súdu Slovenskej republiky č. 260/1997 Z. z., zákonom č. 5/1999 Z. z., zákonom č. 184/1999 Z. z., zákonom č. 24/2007 Z. z. a zákonom č. 318/2009 Z. z. Zákon Národnej rady Slovenskej republiky o štátnom jazyku Slovenskej republiky 210
