Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)
Elemzések, felmérések, összegzések
A nemzetiségi oktatás problémái Szlovákiában... nyokat, hanem néhány iskolatípus esetében gyakorlatilag veszélybe kerül a hatékony működésük is, mivel az eredeti szlovák tankönyvek fordításai csak több évet késve (vagy egyáltalán nem) jutnak el hozzájuk, ráadásul a tárca kiadói tervének korlátozott anyagi lehetőségei miatt egyes tankönyvek és tansegédeszközök magyarul meg sem jelennek. Ez esetben az iskolák gondjára nem lehet gyógyír a magyar-szlovák bilaterális kormányközi egyezmény8 sem, amely ugyan kimondja, hogy a szerződő felek adományozhatnak a másik ország területén élő kisebbségeiknek többek közt oktatási és módszertani anyagokat is, ám ennek teljes mértékű megvalósítása korlátokba ütközik, sőt gyakorlatilag kivitelezhetetlen. Ami az új szlovákiai tankönyvkiadási gyakorlatot illeti: a törvény kimondja, hogy a tankönyvjóváhagyása és engedélyeztetése meghatározott időre történik (általában 5 év), ami még inkább kiszolgáltatott helyzetbe hozza a nem szlovák tanítási nyelvű iskolákat, hiszen mire megjelenik és az iskolákba eljut az eredeti tankönyv fordítása, jóformán érvényét is veszti, s minden kezdődhet elölről. Arról pedig már nem is érdemes elmélkedni, hogy napjainkban az információk jelentős részét a gyermek már nem a hivatalos tankönyvből szerzi meg, hanem egyéb alternatív forrásokból (internet, televízió, szakkönyvek, sajtó stb.). 2.3. A törvény összevetése a korábban hatályos jogszabállyal Az 1984-ben megalkotott és a prágai Szövetségi Gyűlésben elfogadott csehszlovák közoktatási törvény - amelynek a szocialista nevelés fontosságáról és a kommunista párt vezető szerepéről értekező bevezetője furcsamód még a 2003-as módosítás után kiadott teljes szöveg részeként is ott szerepelt - viszonylag logikus felépítésű jogszabály volt. Egyértelműen meghatározta, mely intézmények és milyen iskolatípusok alkotják az ország oktatási rendszerét, megszabta a tanítás nyelvét, a kisebbségek jogait, majd részletesen szabályozta az alapiskolák, a középiskolák, a speciális iskolák és a szabadidős tevékenységet biztosító intézmények működésének feltételeit és módját. Ezek után megállapította a tankötelezettség szabályait, a tanév rendjét, majd néhány közös rendelkezéssel megszabta, mit, hogyan és miből kell (lehet) oktatni, illetve kik és milyen feltételekkel dolgozhatnak az oktatásban, valamint milyen nem állami fenntartású iskolák működhetnek az ország területén. A törvény a további paragrafusaiban egyéb részleteket szabályoz. A törvénynek egyébként a preambulumához hasonló hagyatéka volt a 3. paragrafus is, amely egészen 2008-ig tételesen felsorolta, hogy a „cseh, magyar, német, lengyel és ukrán (ruszin) nemzetiségű polgárok számára” biztosítja a saját nyelven folyó oktatás jogát, holott már 1991-ben hatályát vesztette a 144/1968-as alkotmánytörvény,9 amely alapján ez a rendelkezés a jogszabály szövegébe bekerült. 8. Oznámenie Ministerstva zahraničných vecí Slovenskej republiky č. 120/2004 Z. z. - Dohoda medzi vládou Slovenskej republiky a vládou Maďarskej republiky o spolupráci v oblasti kultúry, školstva, vedy, športu a mládeže 9. Ústavný zákon č. 144/1968 Zb. o postavení národností v Československej socialistickej republike 209
