Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)
Elemzések, felmérések, összegzések
A nemzetiségi oktatás problémái Szlovákiában... 2.2. A közoktatási törvény nemzetiségi szempontok szerinti elemzése Szlovákiában az óvodák és iskolák hálózata egységes, a kisebbségek tanintézetei nem alkotnak önálló rendszert. így a nem szlovák nyelven oktató és nevelő intézményekre vonatkozó szabályok tulajdonképpen megegyeznek az államnyelven működő óvodákat és iskolákat érintő rendelkezésekkel, azzal az eltéréssel, hogy itt a nyelvi sajátosságok némiképp másféle gyakorlatot eredményeznek, ugyanakkor viszont bizonyos többletkötelességeket is rónak rájuk. Az alábbiakban főképp a kisebbségi aspektusok alapján próbáljuk meg áttekinteni a közoktatási törvény egyes utasításait. Elöljáróban el kell mondani, hogy a törvény szövege összesen 22 esetben tesz említést a kisebbségekről, illetve a nemzetiség kérdéséről, ezek közül néhány utalás szóismétlésként egyazon bekezdésen belül szerepel. A jogszabály az alapelvek között (3. §) megemlíti a „nemzetek, valamint a nemzetiségi és etnikai csoportok közti barátság szellemében” zajló oktatás fontosságát, amiről az oktatási és nevelési célok közt (4. §) is említést tesz. Ugyancsak irányelvként szerepel a nemzetiségi gyűlöletkeltésre buzdító információterjesztés tiltása. (Sajnos ezek gyakorlati megvalósításáról, annak lehetőségeiről, eszközeiről és módozatairól semmilyen egyéb dokumentum nem értekezik.) Legtöbb esetben az anyanyelvi művelődéshez fűződő jog kapcsán szól a törvény a nemzetiségekről, főleg a tanítási nyelv ürügyén (12. §) sorolja fel a nem szlovák nyelvű iskolák egyes típusait. Ezek közé tartoznak elsősorban a magyar kisebbség oktatási gyakorlatában meghonosodott anyanyelvi képzést folytató intézmények, ahol minden tantárgyat magyar nyelven oktatnak. A többi szlovákiai nemzetiség esetében inkább a kisebbség nyelvét oktató iskolákról beszélhetünk, ahol egyéb (elsősorban nevelési) tantárgyakat is taníthatnak a nemzetiség nyelvén. A törvény értelmében mindegyik intézményben kötelező tantárgy a szlovák nyelv és irodalom, aminek a megnevezése helyesen (és a jelenlegi gyakorlat alapján is) szlovák nyelv és szlovák irodalom lenne. A jogszabály ugyancsak rendelkezik arról, hogy a vizsgák nyelve az iskola tanítási nyelve, vagyis mindenki olyan nyelven mérettetheti meg magát, amilyen nyelven az adott ismereteket elsajátította. Kevesen tudják, de ez érvényes abban az esetben is, ha a kisebbséghez tartozó tanuló szlovák tanítási nyelvű középiskolába felvételizik, vagy épp fordítva, szlovák tannyelvű alapiskolából nemzetiségi nyelven oktató középiskolába jelentkezik (66. §). A törvény az adatkezelés kapcsán azt is meghatározza, hogy a tanulókról a nemzetiségre vonatkozó adatok is gyűjthetők, s ezek részét képezik az iskolai, valamint a központi tanulói regiszternek. Ugyancsak a nemzetiségekkel kapcsolatos kitétel a közoktatási törvény által az 596/2003-as törvényben eszközölt egyik módosítás is, amelynek új, 13a paragrafusa 3. bekezdése alapján az iskolai tanfelügyelő a munkaköréből adódóan köteles ismerni az adott nemzetiségi iskola tanítási nyelvét. Ezt a rendelkezést ugyanilyen formában a korábbi közoktatási törvény (29/1984) tartalmazta. Ha nem csupán azt vizsgáljuk, mit tartalmaz a jogszabály, hanem olyan szemmel is olvassuk, mi maradt ki belőle, akkor megállapítható: nemzetiségi szempontból a 6. § hiányosságának tekinthető, hogy a törvény az állami pedagógiai program részeként 207
