Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)
Elemzések, felmérések, összegzések
A. Szabó László gálás nélkül átvették az állami pedagógiai programot, mintegy degradálva a reform egyik alapkövének szerepét. Érdekessége és további hiányossága a törvénynek, hogy a szóban forgó alapdokumentumokat a következő, 11. paragrafusban (Pedagógiai dokumentáció és egyéb dokumentáció) meg sem emlfti, és csak a régi gyakorlat fogalmait (tanterv, tanmenet stb.) használja. (A dokumentáció kérdéseit egyébként egy másik fejezetben - főképp a nyelvtörvény alkalmazásának tükrében - részletesebben is elemezzük.) A közoktatási törvény 2. részének 2. szakasza a műveltségi szintek problémakörét taglalja, s meghatározza, hogy mely iskolatípus milyen végzettséget és ezzel együtt milyen jellegű oklevelet biztosít a nemzetközi rendszeren (ISCED) belül. Ez a rész mindenképp pozitív hozadéka az új jogszabálynak, mivel megkönnyíti az uniós összehasonlítást és a külföldi tanulmányok elismertetését. A harmadik és negyedik szakasz a tankötelezettség kérdéseivel, valamint gyakorlati megvalósításával foglalkozik. A törvény 3. része az iskolák típusaival és hálózatával kapcsolatos szabályozást tartalmazza, a 4. rész az oktató-nevelő munka megszervezésének és értékelésének módjait határozza meg, az 5. rész az egyes műveltségi szintek felvételi eljárásainak folyamatát szabályozza, míg a 6. rész a középiskolai tanulmányok befejezésével kapcsolatban ad útmutatást. A közoktatási törvény 7. része a sajátos nevelési igényű tanulók művelődésével foglalkozik, gondolva mind a fogyatékos, mind a rendkívül tehetséges gyerekekre. A 8. rész az államigazgatás egyéb szerveihez (rendőrség, tűzoltóság) tartozó iskolák működésével, míg a 9. rész a tanórán kívüli oktatás és nevelés megoldásának formáival és az ebben részt vevő intézmények (iskolai klub, szabadidőközpont, kollégium stb.) szerepével foglalkozik, valamint a speciális intézmények és a különféle tanácsadói szolgálatok feladatait határozza meg. A 10. rész a közös általános rendelkezéseket tartalmazza, a gyermekek és szüleik jogaitól kezdve egészen az ösztöndíjak vagy az iskolai regiszter kérdéséig, míg a 11. rész az átmeneti és záró rendelkezések gyűjteménye, amelyben a parlament többek között 39 jogszabály megszüntetéséről is döntött. (Ez a rendelkezés is arra utal, hogy mindezeket a törvényeket és rendeleteket magába olvasztotta az új közoktatási alapszabály.) A 245/2008-as számú törvény nemcsak egy régi rendelkezést helyettesítő szabályrendszer, hanem két másik közoktatási előírás, valamint két egyéb (a szabálysértésekről és az állami vagyon kezeléséről szóló) törvény módosítása is egyben. A II. és III. törvénycikkely az iskolai gyakorlatban egyrészt az iskolaügyi államigazgatásról és az iskolai önkormányzatokról rendelkező 596/2003-as törvény,6 másrészt pedig a közoktatás finanszírozását meghatározó 597/2003-as jogszabály7 kiegészítése. (Ezekkel a törvényekkel, valamint a nemzetiségi oktatásra vonatkozó rendelkezéseikkel külön fejezetben foglalkozunk.) 6. Zákon č. 596/2003 Z. z. o štátnej správe v školstve a školskej samospráve a o zmene a doplnení niektorých zákonov 7. Zákon č. 597/2003 Z. z. o financovaní základných škôl, stredných škôl a školských zariadení v znení zákona č. 523/2004 Z. z., zákona č. 564/2004 Z. z. a zákona č. 689/2006 Z. z. 206
