Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)
Elemzések, felmérések, összegzések
Szabómihály Gizella A SZLOVÁKIAI MAGYAR HELYSÉGNEVEK HIVATALOS ÉS TANKÖNYVI HASZNÁLATÁT ÉRINTŐ VÁLTOZÁSOK 2009-2012 KÖZÖTT 1. Bevezetés A helységnevek a hatóságilag szabályozott tulajdonnevek közé tartoznak: egy-egy adott országban meghatározott nemzeti hatóság feladatkörébe tartozik a települések és településrészek hivatalos nevének a megállapítása. A település nevét a helységnévtárakban rögzítik, ez biztosítja az íráskép állandóságát, amely a tulajdonnevek - ezen belül a helynevek - fontos jellemzője. A nyelv természetes velejárója a változás, így a helységnevek is változnak, egy-egy adott időszakon belül azonban éppen a hatósági szabályozás, a standardizálás1 biztosítja tulajdonnév alaki állandóságát. A kisebbségi helységnevek e tekintetben sajátos helyzetűek: sok függ attól, hogy elismerik-e őket hivatalosnak, és van-e olyan testület, amely jogosult ezeket standardizálni. A szlovákiai magyar helységnevek esetében még összetettebb a helyzet: a vonatkozó hatályos jogszabályok alapján a szlovák, de a magyar földrajzinév-bizottság feladatai között sem szerepel ezek szabályozása,2 ennek ellenére mind a két országban van példa erre; s amint látni fogjuk, ezek egymástól függetlenül zajlottak. Ebben a tanulmányban áttekintem a Szlovákiában található magyarlakta települések magyar nevét érintő standardizálási aktusokat és folyamatokat, valamint a legújabb fejleményeket, azaz a kisebbségi nyelvhasználati törvényhez kapcsolódó 534/2011-es kormányrendeletben szereplő településnév-jegyzék kidolgozásának 1. A hivatalos helységnévadás, helységnév-egységesítés folyamatára különféle megnevezések használatosak (bővebben I. Bölcskei 2012a). Ebben a tanulmányban az ENSZ földrajzi névi munkacsoportja által is használt standardizálás szót használom arra a folyamatra, amely során valamely hatóság egy földrajzi objektum (esetünkben település) számára hivatalos nevet állapít meg. A standardizáció során „a helynevek egységes megadását szolgáló szabványok és szabályok meghatározott készletének a megfelelő hatóság által történő létrehozása” és „a helyneveknek a fenti normákhoz való igazítása" történik (GTSGN 2002, 311. pont; a magyar fordítás Bölcskei 2012a, 167. p.). 2. Az ENSZ földrajzinév-standardizálással foglalkozó munkacsoportja által kiadott kézikönyv azt javasolja, hogy a többnemzetiségű országokban a standardizálást végző bizottság tagjai között legyenek képviselői a kisebbségeknek is (Orth 2006, 24. p.), ez Szlovákiában mindmáig nem valósult meg. 149