Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)
Elemzések, felmérések, összegzések
Egy csökkenés anatómiája... adatai között egy sajátos összefüggés figyelhető meg: a többségi nemzet tagjai a nemzetiségi, a nemzeti kisebbségek száma viszont az anyanyelv szerinti hovatartozás alapján magasabb. (Úgy is fogalmazhatunk, hogy a nemzetiségi hovatartozás egyfajta „hivatalos adatnak” minősül, tekintettel arra, hogy különböző űrlapokon szerepel a nemzetiségre történő rákérdezés, az anyanyelvi kategóriának viszont nincs ilyen szerepe.) A két adat aránya, eltérése jelzi az adott nemzeti közösséghez tartozás konzisztenciáját. Minél kisebb az eltérés e két mutató között, annál szilárdabbnak véljük az egyes nemzetiségek tagjainak nemzeti kötődését. A magyar lakosság száma az anyanyelvi hovatartozás szerint 2011-ben 508.714 fő volt, azaz 11,0%-kal volt magasabb, mint a nemzetiségi hovatartozás alapján. (Az anyanyelv szerinti hovatartozásra a lakosok 7,5%-a nem válaszolt).2 A továbbiakban a magyar lakosság fogyatkozását meghatározó tényezőket vizsgáljuk meg. Ezek a természetes szaporodást felváltó fogyás, a magyar-szlovák asszimilációs folyamatok, és a (rejtett) migráció.3 Ezek a tényezők a rendelkezésre álló statisztikai adatok szintjén nem mindig különíthetők el. A rejtett migrációval kapcsolatban pedig csak becslésekbe bocsátkozhatunk. 1. Természetes szaporodás (fogyás) Első körben vizsgáljuk meg a magyar lakosság természetes szaporodásának, ill. fogyásának az alakulását. Az 1991 és 2010 közötti évekre vonatkozólag rendelkezésünkre állnak a magyar lakosság regisztrált születési és halálozási adatai. A népmozgalmi folyamatok nem kis mértékben különböznek az 1990-es években és az ezredfordulót követő évtizedben. 1991 és 2000 között 54.923, a 2001-2010 közötti években ettől jelentősen kevesebb, 40.527 magyar nemzetiségű gyermek születését regisztrálták. Azaz az ezredfordulót követő első évtizedben 26,2%-kal volt alacsonyabb a magyar nemzetiségűként regisztráltak száma, mint az ezt megelőző évtizedben. A halálozások számában sokkal kisebbek az eltérések a két évtizedben. Az 1990-es években 57.068, a rákövetkező 2001-2010 közötti években 52.210 magyar nemzetiségű elhalálozottat tartottak számon. Mindkét évtizedben magasabb a halálozások száma a születésekénél, ezért a 90-es években a természetes fogyás több mint 2000 ezer fővel, az ezredfordulót követő évtizedben közel 12 ezer fővel csökkenti a regisztrált adatok alapján a magyar lakosság számát. 2. A korábbi népszámlálások alkalmával anyanyelv szerint 7,2-10,1%-kal volt magasabb a magyarok száma, mint nemzetiség szerint. A legkisebb eltérést 1991-ben mutatták ki. 3. Lásd: Gyurgyík 2006. 139
