Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)

Elemzések, felmérések, összegzések

Orosz Örs

Hogy lett Lipóc magyar falu, avagy egy történet a KFK-projektről (Orosz Örs)

Augusztus idusán érkezett el a nap, mikor a KFK Projekt keretén belül, kamerával a kézben útnak indultunk kelet felé, hogy a mintegy 540 magyarlakta települést tartalmazó listánkon bejárjuk a még hiányzó 10 gömöri, abaúji és tornai falut. E települések szándékosan maradtak a végére... vagy azért, mert bennük a magyarok aránya igen alacsony, s így a történet érdekesnek mutatkozott, vagy mert magasan a hegyek közt fekszenek, s még magam sem jártam arrafelé. Akadt köztük olyan is, ahol a lakosság 95%-a roma. Mondanom sem kell, hogy magyar roma, s így ez is unikumnak számított a falvak lajstromán (összesen 6 volt belőlük).

Metodikánk alapján a 10% feletti magyarsággal rendelkező községeket kerestük, így a listára felkerült Gömörlipóc (néhol helytelenül Lamosfalvaként említik) és Szilistye is. Róluk a statisztikai adatok elárulják, hogy míg Lipócon jelenleg 17% magyaréi, addig Szilistyén 19, s hogy 1991-ben az arány még 36 és 27% volt!

A történetben eddig nem is lenne semmi eget rengetően szokatlan (sajnos!!), ám Lipóc az etnikai határ felett mintegy 15 km-rel, Felső-Gömörben található. Ott, ahol az ember nem várná, hogy magyarokra akad.