L. Juhász Ilona: Amikor mindenki a háborús állapotok igája alatt roskadoz… Erdélyi menekültek a mai Szlovákia területén. Adalékok az első világháborús migráció történetéhez - Notitia Historico-Ethnologica 6. (Somorja-Komárom, 2015)
4. A menekültek fogadása és elhelyezése
4. A menekültek fogadása és elhelyezése A menekültekkel kapcsolatos feladatok intézésére belügyminiszteri utasításra országszerte, segítő bizottságokat alakítottak, amelyek fontos szerepet töltöttek be a menekültek érkezését megelőző gyűjtésektől kezdve egészen a visszautazásukkal kapcsolatos feladatok biztosításában, szervezésében. A bizottságok összeállításánál arra törekedtek, hogy a társadalmi szervezetek, oktatási intézmények, egyházak, az ifjúság stb. is képviselve legyenek ezekben. A megyeszékhelyeken túl a járási székhelyeken és a nagyobb városokban is létrejöttek ilyen bizottságok, mint ahogy minden közvetlenül érintett településen is. Több helyen (elsősorban megyei és járási központokban) katonai vagy rendőri irányítással működtek, mint például Breznóbányán: A hadseregparancsnokság rendelkezése folytán több erdélyi határszéli várost kiürítettek. Főispánunk utasítására Zólyomban is megalakult egy bizottság özv. Pálesshné és E. Tarnay Gyula főkapitány vezetésével, melynek feladata az esetleg oda menekülők elhelyezése lesz. Eddig a városi szállodát, az ipartestületet, a város közgyűlési termét, a kaszinó helyiségét találták alkalmasnak erre a célra. Lapunk zártakor értesültünk, hogy Breznóbányán a városi tanács vette kezébe az ügyet, melynek előadójául dr. Bruoth Márton rendőrkapitány bízatott meg.“9 A menekültek érkezését általában előre jelezték a megyei, járási vagy illetékes hatóságoknak, azonban előfordult, hogy ez az utolsó pillanatban, csupán pár órával az erdélyieket szállító szerelvény beérkezése előtt történt meg. Ott, ahol időben megkapták a hírt a hatóságok, igyekeztek a rendelkezésükre álló idő alatt lehetőleg minél jobban felkészülni a menekültek fogadására és elhelyezésére, s már élelemmel és itallal várták őket. A menekültek ellátására alakult bizottságok munkájából a hölgybizottságoktól kezdve a különféle társadalmi szervezeteken át sok helyen az ifjúság (pl. leányegyeltek vagy cserkészek) is kivették a részüket. Az érkezettek élelemmel és itallal való ellátására előzőleg már pénzt és természetbeni adományokat gyűjtöttek a lakosság körében. 119 119 A menekültek. Menekülők segítőbizottsága. Caramvidék, 1916. szeptember 10. 2. p.
