L. Juhász Ilona: Amikor mindenki a háborús állapotok igája alatt roskadoz… Erdélyi menekültek a mai Szlovákia területén. Adalékok az első világháborús migráció történetéhez - Notitia Historico-Ethnologica 6. (Somorja-Komárom, 2015)
4. A menekültek fogadása és elhelyezése
A menekültek fogadása és elhelyezése Azokon a vasútállomásokon, amelyeken áthaladtak a menekülteket szállító vonatszerelvények, ún. frissítő és élelmezési állomásokat létesítettek. Itt a hatóságok és a menekültek élelmezésére létrehozott bizottságok tagjai sokszor éjjel-nappal kint voltak az előre jelzett vonatok fogadásánál. A Komáromi Lapokban közölt beszámoló az egyik legrészletesebb leírása a menekültvonatok fogadásának, sok meghatározó információ tudható meg belőle, s a más hasonló beszámolókhoz hasonlóan nem csupán a szervezési feladatokkal és az azt végző személyekkel kapcsolatosan (kik milyen tisztséget töltöttek be abban az időben a városban, illetve a különféle jótékonysági és társadalmi szervezetekben), hanem még például arról is, mit kaptak ebédre az utasok: Az első menekült vonatokat hétfőn este várták. Menetrendszerű közlekedésről persze szó sem lehet. A vonatok 5-10 órai késéssel érkeznek. Kedden hajnalban 3 órakor érkezett meg az első vonat, melyet Kürthy István főispán várt többekkel, a hölgyek közül dr. Szijj Ferencné jelent meg a vonatnál. A menekülők közt tejet osztottak ki. Azóta minden vonatnál van ügyeletes szolgálat, melyben Berzsenyi-Janosits Jenőné, báró Csávossy Béláné, Jánossy Lajosné, özv. Komjáthy Jenőné, báró Lippe Lászlóné, Milch Hermanné, dr. Rauscher Zsigmondné, dr. Szijj Ferencné vesznek részt a Leányegyesület tagjaival, kik tömegesen jelentkeztek a menekültek fogadtatására. Kedden délután érkezett egy menekülő vonat, amelynek utasai Tatán nyertek ellátást, hol báró Ditfurth Móricné, a Vörös Kereszt elnöke és Fáy István főszolgabíró vezetése alatt működik a menekültek fogadására alakult bizottság a legszebb eredménnyel. Szerdán délután újabb vonatot jeleztek 39 menekülttel. Kürthy István nyomban intézkedett, hogy ebédet kapjanak, melyet vendéglőben kellett beszerezni, mivel a remélt érkezés csak az utolsó percben lett hírül adva. Dr. Szijj Ferenc, a Vörös Kereszt elnöke azonnal intézkedett, hogy az újvárosi népkonyha is szállítson ebédet. Dr. Alapi Gyula titkár a tejről gondoskodott. így felkészülve sietett át a fogadó bizottság - köztük báró Csávossy Bélánéval a rendező pályaudvarra. A menekült vonat akkorra már beállt. A rendező pályaudvaron van a katonai étkező állomás, hol az átvonuló katonaság és a fogolyszállítmányok élelmezése történik. A vonatot, melynek reggel kellett volna beérkeznie, a katonai állomás feketekávéval fogadta. A Karle Sándor tanár vezetése alatt felvonult cserkészek csapata azonban báró Csávossyné példájára csakhamar kiosztotta a tejet. Közben az ebédet feltálalták és a menekültek - nem 39-en, hanem 98-an - leszálltak a vonatról, mely legszükségesebb holmijaikat hozta. A népkonyha nagyszerű burgonyalevest, benne jó adag szalámival, az autó hatalmas fazék káposztát szállított sült hússal, azonkívül darás metélt és alma volt az ebéd. A menekültek nem is bírták elfogyasztani. De ki is jelentették, hogy amióta úton vannak, ilyen ellátásban még nem volt részük. Lehetetlen volt megindulás nélkül nézni a sápadt kis gyerek arcokat, melyek a jó ebéd láttára felvidultak. Végül mindegyik gyermek kapott egy almát útra, sokan pedig a tésztát, melyet elfogyasztani nem bírtak, magukkal vitték. A tatai fogadtatás oly nagyszabású volt, hogy azt mint követésre méltó példát kell leszögeznünk. A menekülök elé több mint 150 kocsit küldött Tata és Tóváros közönsége, amelyek estétől hajnalig vártak az állomáson a menekülőkre. 52
