L. Juhász Ilona: Amikor mindenki a háborús állapotok igája alatt roskadoz… Erdélyi menekültek a mai Szlovákia területén. Adalékok az első világháborús migráció történetéhez - Notitia Historico-Ethnologica 6. (Somorja-Komárom, 2015)
19. Melléklet
Melléklet „Hála Istennek, nem vagyok magyar.” Nagymihályra helyeztek járásbírónak Dicsőszentmártonból dr. Repede György nevű jogászt, akink a gyerekei nem tudtak magyarul, s ő maga kijelentette, hogy hál istennek, ő nem magyar. Fegyelmi feljelentést tettek ellene, és a kassai tábla a hazafiatlan bírót hivatalvesztésre ítélte. Ezt az ítéletet most a Kúria nagy fegyelmi tanácsa is jóváhagyta. Felvidéki Újság, 1916. december 14. 3. p. Téli ruha - újságospapirból A kormány mozgalmat indított Erdély ruhátlan gyermekeinek felruházására. Meleg téli ruhára való anyag azonban a kellő mennyiségben nincs, s a gyermekek ruha nélkül maradnak, a tél megtizedeli Erdély gyermekseregét. Fölmerült tehát a terv, hogy a kormány papírból készült, vatelinnel bélelt ruhákat készíttet az erdélyi gyermekeknek. És hogy ez a terv kivihető legyen, a kultuszminiszter fölszóltja az ország összes középiskolájának tanulóit, hogy gyűjtsenek újságpapírt sz erdélyi gyermekek meleg ruházatára. A háború tapasztalatai között nem utolsó, hogy ruhaneműeknél mint éléspótló az újságpapír igen alkalmasnak bizonyult és a harctereken küzdő katonáknál is jól bevált. Az újságpapír ruhabéléssé való feldolgozására a kormány gyárat alapit. Felvidéki Újság, 1916. december 15. 3-4. p. Az erdélyi menekültek podgyászát ingyen szállítják A belügyminiszter táviratilag értesítette a polgármestert, hogy a kereskedelemügyi miniszter rendelete folytán az erdélyszéli menekültek szükségleteire szolgáló szállítmányok, melyeknek ilyen rendeltetését a feladás helye szerint illetékes községi elöljáróság igazolja, tárcája terhére hitelezetten dij fizetés nélkül továbbitassanak, egyidejűleg intézkedés történt eziránt, hogy az említett anyagok a szállítás sorrendjében előnyben részesüljenek. Felvidéki Újság, 1916. december 16. 3. p. Moldvai csángók magyar földön Adatok az oláhországi magyarok elnyomásáról Az egyik erdélyi lap színes leírást közöl legutóbbi számában a határszéli székely menekültek sorsáról. Ezek közt a menekültek közt oláhországi csángókra is akadt a cikk írója. A csángókról szóló érdekes részeket, amelyek élénk fényt vetnek az Oláhországban élő magyarok elnyomására, az alábbiakban közöljük: Az egyik szobában katrincás, oláh viseletű asszonyok és tüszős kisfiúk vannak. Első pillanatra a havasi oláhok benyomását keltik, és ez az impresszió csak akkor oszlik el, amikor értelmes arcukba nézünk, kristályos tisztaságú magyar beszédüket hallgatjuk. Moldovában élő magyarok ezek, akik most vannak először magyar földön. Amikor csapataink Gyimesbükknél kiverték az oláhokat, Palánka körül a magyar községekből magukkal hozták a lakosságot. Ezek közül három család jutott a kolozsvári menekülő-otthonába, három asszony és tizennégy gyerek. Az asszonyok férjei katonák az oláh hadseregben. 255
