L. Juhász Ilona: Amikor mindenki a háborús állapotok igája alatt roskadoz… Erdélyi menekültek a mai Szlovákia területén. Adalékok az első világháborús migráció történetéhez - Notitia Historico-Ethnologica 6. (Somorja-Komárom, 2015)

19. Melléklet

Melléklet Igen érdekesen mondta el Rosenberg Ignác, a hátszegi kerület munkapárti képviselője a háború első óráit, amely Petrozsényban érte, ahol maga is birtokos. A képviselő elmon­dotta, hogy vasárnap éjjel féltizenegy órakor megszólalt a kőszénbánya rádiókürtje, mire az előre megparancsolt utasítás szerint az összes bányászok megjelentek a telepen és kö­zölték velük, hogy azonnal vagonokra rakják őket. Egyúttal a lakossággal is közölték, hogy csomagoljanak, mert az állomáson a vonatok egymás után indulnak és mindenkit in­gyen szállítanak. A hatósági közlés után a község intelligenciája rövid tanácskozást tartott s nyomban azután mindenki a csomagoláshoz fogott. Az éjszaka lázas munkáját egyszerre robbanások zaja zavarta meg, de csak percekre. Csak­hamar megjött ugyanis az értesítés, hogy nincs semmi ok az aggodalomra, mert a robban­tásokat a mi csapataink védekeztek, a melyre utasítást kaptak, hogy a szurdoki szorosban levő műtárgyakat robbantsák föl. Reggeli hat óráig folyt a nagy csomagoló munka, a mi­kor alig négy-öt kilométerre Petrozsénytől előőrseink csatározásba bocsátkoztak az ellen­séggel. Eleinte csak néhány puskalövés volt, de csakhamar sűrű puskaropogás hallatszott Livazén és Kimpumolului felől. Csakhamar meghozták két első sebesült katonáinkat is, a kik közül az egyik saját vigyázatlanságának a sebesültje, mert egyik híd felrobbantásánál sebesült meg. Ezeket a katonákat Nestor Kamii dr. orvos részesítette első segítségben s ő kötözte be azokat a sebesült hőseinket is, a kiknek az érkezését már nyolc órára jelezték. Ekkor már teljes volt az élet a petrozsényi pályaudvaron, a hol körülbelül óránkint indí­tottak 50-60 kocsiból álló tehervonatot a menekülők ezreivel. A lakosság tolongás nélkül foglalta el a helyét a kocsikon s hazafiakhoz illő megadással viselték a sorsot, a mely ilyen keményen sújtott le rájuk. Annyi bizonyos, hogy a kiürítés processzusa nyugodtan és rend­ben folyt le s teljes köszönetét érdemelne az illető hatóságok. Felvidéki Újság, 1916. szeptember 1. 2. p. Az erdélyi menekültek segítése Felhívás Abaúj Torna vármegye és Kassa szab. kir. város közönségéhez. Románia hitszegése folytán az erdélyi határszéli vármegyék lakossága menekülni kényte­len a betört áruló orvtámadása elől. Bár a kormányhatósági intézkedés a menekülőknek határozott irányt szabva, ideiglenes telepítését és ellátását megállapított helyeken biztosítani fogja, megtörténhetik, hogy egyes menekülő csoportok városunk s megyénk területét fogják átmeneti helyül választani. Em­berbaráti és hazafias kötelességünk, üldözött véreinket szívesen fogadni, őket visszatértü­kig erőnkhöz képest ellátni. A hatóságok mindent megfognak tenni e nemes cél érdeké­ben, szükséges azonban, hogy a kellő anyagi erő már eleve rendelkezésre álljon. Ismérve áldozatkészségét, teljes bizalommal fordulok a város és vármegye hazafias közönségéhez, kérve, hogy hontalan testvéreink ellátására adományokat nyújtani és őket hagyományos vendégszeretetébe fogadni szíveskedjék. Azon esetben, ha a menekülők vidékünket nem fogják érinteni, a kegyes adományok az in­váziót szenvedett vármegyék lakosságénak felsegélyezése céljából a „Erdélyrészi képviselők segítő bizottságá’-nak rendelkezésére lesznek bocsájtva. Kassa, 1916. szept. hó 2-án Sziklay Ede főispán. 234

Next

/
Thumbnails
Contents