L. Juhász Ilona: Amikor mindenki a háborús állapotok igája alatt roskadoz… Erdélyi menekültek a mai Szlovákia területén. Adalékok az első világháborús migráció történetéhez - Notitia Historico-Ethnologica 6. (Somorja-Komárom, 2015)
1. Bevezetés
Bevezetés világháború emlékjeleiről írt monográfiám anyaggyűjtése során például a sajtónak köszönhetően többek közt eddig ismeretlen emlékjelről/emlékjeltípusról is tudomást szerezhettem (L. Juhász 2010). A különböző témákhoz kötődő kutatásaim során a regionális és országos lapok átnézésekor figyeltem fel a Honti Lapokban 1916 szeptemberében megjelent, egy Brassóból Ipolyságra érkezett, erdélyi menekültekkel teli vonat érkezéséről szóló hírre, amelyben a többi között ez állt: „...E hó 2-án délben egy órakor érkezett egyenest Brassóból a máv mozdonyával a brassói helyi érdekű vasút apró kocsijaiból összeállított vonat, melyet Scholtz Károly üzletvezető főmérnök vezetett, ki Brassóból Ipolyságig a vonat mozdonyán, a gépész oldalán tette meg fáradságos útját...”4 Mivel a mai Szlovákia vonatkozásában eddig senki sem kutatta ezt a témát, úgy döntöttem, az ezen a területen magyar nyelven megjelent korabeli lapokban található hírek segítségével megpróbálkozom az akkori események feltárására. Sok fejtörést okozott számomra, hogyan nevezzem az általam kutatott területet, vagyis az első világháború idején Magyarországhoz, ma azonban már Szlovákiához tartozó részt? Több változat is felvetődött: Felföld, felföldi megyék, Felvidék, Felső Magyarország, Észak-Magyarország, felső magyarországi megyék stb. A Kisalföld, és elsősorban annak csallóközi része azonban sehogyan sem illeszkedett ezekbe a földrajzi meghatározásokba. Ez okból sok töprengés és másokkal való konzultáció után azonban mégis maradtam az eredeti változatnál, azaz a mai Szlovákia területe meghatározásnál. Először Kassa és környéke vonatkozásában dolgoztam fel a témát (vö. L. Juhász 2012) , majd egy hosszabb tanulmányban az Ipolyságon kiadott Honti Lapokban megjelent anyag alapján ezen az egykori megyeszékhelyen, illetve az ehhez a megyéhez tartozó településeken ideiglenesen elhelyezett menekültekkel kapcsolatos eseményeket és azok néprajzi-történeti vonatkozásait összegeztem (vö. L. Juhász 2013) . Olyan kérdésekre kerestem tehát a választ, mint például hová érkeztek menekültek, miképpen oldották meg a helyiek az ennek kapcsán felmerült különféle problémákat/feladatokat, hogyan készítették fel a lakosságot a menekültek érkezésére, hogyan szervezték meg a fogadásukat, elszállásolásukat, étkeztetésüket, az ifjúság iskoláztatását a magukkal hozott állatok elhelyezését, hogyan és mikor utaztak vissza otthonukba, s nem utolsósorban: mindez milyen gazdasági terheket rótt ismét a kutatott terület lakosságára stb. Fontosnak tartottam a sajtóban megjelent írások (hírek, versek, beszámolók stb.) szó szerinti hosszabb terjedelmű közlését, mivel ezek segítségével érzékeltetni kívántam a korszellemet, az akkori nyelvezetet stb. Lényegében ezek a különféle műfajú írások töltik be az adott időszakban 4 Erdélyi menekültek Hontban. Honti Lapok, 1916. szeptember 9. 2-3. p. 14
