L. Juhász Ilona: Rítusok, jelek, szimbólumok. Tanulmányok az összehasonlító folklorisztika köréből - Notitia Historico-Ethnologica 5. (Somorja-Komárom, 2011)

Kilenc kereszt. Egy szakráli kisemlék-együttes nyomában a világhálón. Új perspektívák a néprajzkutatásban

Kilenc kereszt (Devët kfizfi) 83 elősegíti a monda terjedését. A világhálón ugyancsak több helyen olvasható a történet, így terjedése elé csupán a nyelvi akadályok gördíthetnek némi akadályt. A világhálón számos variáns található, s újabb történetek is keletkeztek, köztük olya­nok is, amelyekben a világ más táján ismert hiedelemalakok is megjelennek, mint a denevérszárnyú emberhez hasonló lény, vagy pedig az eredetileg Amerikához kötődő, megjelenésével tragédiákat előrejelző lepkeember.104 Atény, hogy a Dl-es autópálya mel­lett épített új pihenőhely is a Kilenc kereszt nevet kapta, nagymértékben hozzájárul a tör­ténet terjedéséhez. Mivel ezen az útszakaszon az átlagosnál nagyobb számban fordulnak elő halálos kimenetelű balesetek, az emberek megpróbálnak valamilyen választ találni erre a jelen­ségre. Mivel a Kilenc kereszt az autópálya közelében található és egy többszörös gyil­kosság emlékét őrzi - tehát a halálhoz kapcsolódik -, s emellett a monda egyik varián­sában szerepel az ezen a helyen kísértő menyasszony alakja is, kézenfekvő volt, hogy az ő szellemének megjelenésével magyarázzák a sok balesetet. A misztikus történetek születéséhez nagyban hozzájárult, hogy legutóbb az elkorhadt keresztek kicserélése után az új kilenc keresztet nem szentelték fel. Az egykor meggyil­kolt menyasszony szellemének feltűnéséhez kötődő, az autópályán történt halálos kime­netelű balesetekkel kapcsolatos új keletű történetek születését egyértelműen ennek az elmaradt rítusnak tulajdoníthatjuk. Mint ahogy annak az új, s egyre terjedő rítusnak a lét­rejöttét is, miszerint az erre haladók keresztet vetnek abból a célból, hogy ne jelenjen meg nekik a kísértő menyasszony szelleme, s ne érje őket közlekedési baleset. A misztikus dolgok iránt nagy az érdeklődés, sokakat foglalkoztat a téma, valószínű­legtöbbek közt ezzel is magyarázható az autópályán kísértő fehér ruhás menyasszonnyal és a másik két hiedelemalakkal (denevérszárnyú ember és lepkeember) kapcsolatos tör­ténetek születése. A Kilenc kereszt történetének aránylag széles körű ismeretét és közkedveltségét bizo­nyítja, hogy más műfajokban is feldolgozták a témát. A brünni Mézitím együttes közvetí­tésével a könnyűzenében is megjelent, s az általuk szerzett Kilenc kereszt nevű dalnak (amely a világhálóról is letölthető) köszönhetően aránylag széles közönség körében válik ismertté a történet. Több versírót is megihletett a téma, filmet is készítettek róla, s opera­balettként is megjelenítették. Egy iskolai dolgozatban a bűnügyi történetként feldolgozott monda Sherlock Holmes és Poirot nyomozók szerepeltetésével ugyancsak azt jelzi, hogy az ifjúság körében is ismert lehet a Kilenc kereszthez fűződő történet. Természetesen tisztában vagyok vele, hogy a Kilenc kereszt témájának alapos feltá­rása elképzelhetetlen a vonatkozó, nyomtatott szakirodalom áttekintése és ismerete, illetve körültekintő terepmunka nélkül. Jelen esetben célom csupán a világhálón megta­lálható, témára vonatkozó források bemutatása volt. Kizárólag az volt a szándékom, hogy felhívjam a figyelmet a szakráliskisemlék-kutatás és a szöveges folklór kutatásának fon­tos forrására: a világhálóra. Az internet megjelenése óta eltelt aránylag rövid idő alatt szá­mos variánsa keletkezett a Kilenc kereszthez kötődő mondának, illetve számos új is keletkezett. A kutatás során bebizonyosodott az is, hogy mondákat nem csupán az idő­sebb adatközlőktől lehet gyűjteni. Sőt! A világhálón ezeket a történeteket elsősorban a fiatal korosztály terjeszti és variálja. Úgy vélem, napjainkban a néprajzkutatás még nem 104 Ez utóbbi hiedelemalak az egyik bejegyzés szerint a csernobili katasztrófa előtt is megjelent az erőmű környékén. www.zahady.cz/index.php?strw=dd&id=144 (letöltve: 2009. 1. 23.)

Next

/
Thumbnails
Contents