L. Juhász Ilona: Rítusok, jelek, szimbólumok. Tanulmányok az összehasonlító folklorisztika köréből - Notitia Historico-Ethnologica 5. (Somorja-Komárom, 2011)
Kilenc kereszt. Egy szakráli kisemlék-együttes nyomában a világhálón. Új perspektívák a néprajzkutatásban
62 Kilenc kereszt (Devët krizň) doskodása és kedvessége minden gyógyírnál hatásosabbnak bizonyult. Vándorkereskedőnk megkérte hát a szép lány kezét, nagyobb pénzösszeget is hagyott zálogba a családnál és azt kérte, várják vissza, amíg hazájában el nem intézi üzleti dolgait. Ki tudja, mi volt valójában a dolgok hátterében?... A gazdag vőlegény messze volt, a leánynak hosszúnak tűnt a várakozás ideje, viszont az egyik helybeli parasztlegény, aki amúgy sem volt közömbös a fiatal leányszívnek, újra csapni kezdte neki a szelet. Száz szónak is egy a vége, a lányos apa úgy döntött, hogy a kereskedőre nem várnak tovább, és kitűzik a fiatalok esküvőjének napját. Meg is tartották volna a lakodalmat, ha éppen aznap a szerencsétlen véletlen vissza nem hozza a magyarországi vándorkereskedőt, aki teljesíteni szerette volna ígéretét. Az esküvői menet Hluboké községből a szomszéd faluba tartott, amelynek Veľká Bites a neve, hogy az ottani templomban a pap is megáldja az új párt. A visszatért vőlegény Domašovban tudta meg hogy kedvese éppen most esküszik hűséget - másvalakinek. A kocsmában társat keresett, s rá is beszélte az egyik legényt, legyen segítségére a hűtlen menyasszony megbüntetésében. A bosszút úgy hajtotta végre, hogy előbb a menyasszonyt és a vőlegényt lőtték le lesből, majd a leány apjával és a tanúval végeztek, s lelőttek három nőt is az esküvői menetből. A kereskedő azonban nyilván megijedt bűncselekménye következményeitől, mert bűntársát sem hagyta életben, hogy ne tanúskodhasson ellene, és végül önmagának sem kegyelmezett, s öngyilkos lett... Minderről csak az Otrovaöice-i plébánián sárguló régi feljegyzések és a helyi hagyományok tanúskodnak, mert a kilenc fakereszt az út szélén némán mered az égnek. Domašovnál a kilenc fakereszt bizonyos idő elmúltával elkorhad, olyankor újra ácsolják őket és felállítják, mert a gyönyörű táj, a helybeli lakosság és a fenyvesek ölén épített motel is megérdemli, hogy a modern vándor megálljon, és ne csak lélegzetet vegyen, hanem kissé körül is nézzen itt.3 A történet felkeltette az érdeklődésemet, s a világhálón keresni kezdtem további, a Kilenc kereszthez kapcsolódó információkat. Keresgélésem eredményes volt, nagyon sok adatot találtam mind a hellyel, mind pedig a Kilenc kereszthez fűződő mondával kapcsolatban. Az alábbiakban ezeket az ismereteket összegzem, amelyek a néprajzi kutatás újabb lehetséges módszereit, forrásait illetően további szempontokat vetnek fel.4 Egyrészt bemutatom, milyen hatással volt az elmúlt bő egy évtized során a világháló használata az újabb történetek, mondák, magyarázatok keletkezésére és variálódására egy helynévvel, illetve egy szakrális kisemléktípussal kapcsolatban. Másrészt rá szeretnék mutatni, hogy bizonyos néprajzi jelenségek kutatása során - jelen esetben elsősorban a szöveges folklórt és hiedelmeket illetően - a világhálót és az írott sajtót mint forrást nem hagyhatjuk figyelmen kívül. Mivel 2008 augusztusában sikerült eljutnom mindkét helyszínre,5 az ott szerzett tapasztalataimat, megfigyeléseimet is felhasználom. Az idézett újságcikkben említett, a 602-es számú egykori főút melletti autóspihenőn működő motorest a Pozsonyt Prágával összekötő Dl-es autópálya megépülése után (1982) elveszítette jelentőségét. A motorest eléggé elhanyagolt épületét 1999-ben építették át háromcsillagos szállodává, s Rozálka néven üzemelt tovább. A világhálón „Hotel u Devití krížu - Hotel Rozálka”6 néven szerepelt. Később „Hotel Annahof’-ra változtatták, 3 Szántó György: Kilenc néma fakereszt. Egy régi dráma színhelyén. Vasárnapi Új Szó 1972/14, 4. 4 A cseh nyelvű szövegek magyarra fordítását én végeztem. 5 A Szántó György által bemutatott egykori motorestnél, illetve a tragédia színhelyét jelző kilenc keresztnél. 6 „Hotel a Kilenc keresztnél - hotel Rozálka”