L. Juhász Ilona: Rítusok, jelek, szimbólumok. Tanulmányok az összehasonlító folklorisztika köréből - Notitia Historico-Ethnologica 5. (Somorja-Komárom, 2011)

"Kopjafa" versus hagyományos fejfa? Hajdúböszörményi példa

Kopjafa” versus hagyományos fejfa? 193 ve elhunytak (házaspárok) fényképe. Fekete-fehér és színes felvételek egyaránt megta­lálhatók, s vannak köztük porcelánfotók (pl. az 1997-ben elhunyt Pipó Márton és Varga Sándor János 17 éves fiatalember fejfáján), néhány esetben pedig üveg alá helyezett fakeretes fényképek (pl. a 2001-ben elhunyt Sipos Imre fejfáján). Az elhunytak képmása sok esetben a fejfára erősített márványlapra került. Egyelőre még kevésbé elterjedt vál­tozat a különálló fatáblán látható fénykép. Egy házaspár kettős sírján a közös fényképet tartalmazó táblát a két fejfa között helyezték el. 4. Nem megengedett „a fejfákra és a sírhantra epitafiumot (kiegészítő sírfeliratokat, bár­milyen anyagú táblákat) elhelyezni”. Ennek ellenére - a fentebb már említett fémtáblá­kon túl - több, fejfára erősített, különböző színű márvány- vagy műmárvány lap látható, ezek tartalmazzák az elhunytak születési és elhalálozási dátumát, legtöbb esetben hosz­­szabb felirattal. A táblák közt sötét és világos színűek egyaránt megtalálhatóak, egy 1997-ben elhunyt fiatalember fehérre festett csónak alakú fejfájára például ugyanilyen színű márványtábla került, amelyen az elhunytat ábrázoló porcelán fényképe is látható. Ezt a megoldást más fényképes sírok esetében is alkalmazták. Fehér márványtáblát azonban nem csupán fehérre festett fejfán láthatunk, hanem több esetben a sötétebb színűeken is. Több fejfára utólagosan kerültek márványtáblák. Egyrészt amikor a másik házastárs is meghal, másrészt abban az esetben is, amikor a fejfára vésett felirat már nehezen vagy egyáltalán nem olvasható. Ebben az esetben elsősorban azért döntöttek a tábla mellett, hogy a sír könnyen beazonosítható legyen. Ebből a megfontolásból terjedt el az a megoldás is, hogy a temetés alkalmával sírra helyezett fatáblákon és fakereszte­ken, illetve fatáblákon található ovális kis fémtáblát erősítik a fejfára, mert ennek felira­ta jól olvasható. A nevek és a felirat olvashatósága tehát nagyon fontos a hozzátartozók részére, sokkal fontosabb, mint a szabályok vagy az esztétikai szempontok. Több fejfa tövébe állított féliratos márványtáblát is látni, még abban az esetben is, ha fejfára erősí­tett feliratot tartalmazó tábla is van. 5. Tilos a sírhant hagyományos kialakításától eltérni, koszorút helyezni rá, körbekeríteni, a földtől eltérő anyagokkal borítani, illetve ülőalkalmatosságokat elhelyezni mellette - szabályozza a szóban forgó rendelet. Nos, ezeket, a sírhant kialakítására vonatkozó elő­írásokat sem követik a hozzátartozók. A legtöbb sírhely fakerettel van körülkerítve, néhá­nyat pedig oszlopokra erősített fémhuzallal vagy lánccal vettek körül. Több sírhant köré kavicsot szórtak, vagy pedig lebetonozták, kőlapokat fektettek le. Néhány helyen a sír mellett pad is található. Több olyan kettős sírhely is van, ahol az egyik házastárs elhuny­ta után a másik részére fenntartott sírhelyet már előre körbekerítik egy közös, nagy fake­rettel, kifejezve a két sírhely összetartozását. Ez a szokás szemmel láthatóan egyre nagyobb teret hódít. Korábban a házastársak számára inkább közös fejfát állítottak. A sír­hant felületéből gyakran emelkednek ki virágtartó alkalmatosságok és vázák, fémből készült vázatartók. Több fejfa mellett vagy a sír végében a fémből készült állványokat megtalálhatjuk, ezek koszorú- és virágtartóként funkcionálnak, ritkábban mécsesek is kerülnek rájuk. Nagyon gyakoriak közvetlenül a sírra helyezett vagy a fémállványokra és a fejfákra erősített műanyagból készült színes koszorúk.

Next

/
Thumbnails
Contents