L. Juhász Ilona: Rítusok, jelek, szimbólumok. Tanulmányok az összehasonlító folklorisztika köréből - Notitia Historico-Ethnologica 5. (Somorja-Komárom, 2011)
"Kopjafa" versus hagyományos fejfa? Hajdúböszörményi példa
190 Kopjafa” versus hagyományos fejfa? Hajdúböszörmény város Önkormányzata a köztemető - Nyugati temető - új fejfás parcella és I. parcella közötti hagyományos, csónak alakú fejfás parcella részét, mint a város kulturális örökségének értékes részét, helyi védelemben részesíti. A helyi védelem biztosítása alapján ezen temetőrésznél a jelenlegi állapotot - bármiféle „épített és természetes" környezeti részt - megváltoztatni, ilyen jellegű tevékenységet végezni nem lehet, csak a helyi védelem megvalósulását szolgálóan.2 (Szekeres 1998, 4) Az önkormányzat egy szakmai bizottságot is létrehozott, amelynek feladata a temetőrész szakmai feltárása és kutatása volt. E bizottság munkájának eredményeként összeállított anyag A Köztemető hagyományos csónak alakú fejfás részének védelme címet kapta. A rendeletben szerepelt egy....mindenki számára hozzáférhető, a temető néprajzi kultúrájáról szóló ismertető készítése, melyben meghatároztatnak - félre nem érthető módon - az elvárások” (Szekeres 1998, 5), vagyis a sírjelek követendő mérete, formája, színe stb. A ismertetőt a hajdúböszörményi Hajdúsági Múzeum munkatársa, Szekeres Gyula etnográfus készítette el, amely 1998-ban, A hajdúböszörményi hagyományos csónak lakú fejfás védett temetőrész címmel 33 oldal terjedelemben, sokszorosításos technikával meg is jelent (Szekeres 1998). A fénymásolt formában kiállított füzet többek közt a temető gondnokánál is beszerezhető. A kiadvány tartalmaz minden alapvető információt, amit a helyi csónak alakú fejfáról, illetve az ebben a temetőrészben megszabott temetkezési módról tudni kell, vagyis a kiásott sírgödör méreteitől kezdve a fejfa készítéséig, annak színéről, méreteiről stb. Megtalálhatók benne a fejfára véshető főbb díszítmények mintái, illetve a feliratokra, a sírhantra, sírkoszorúkra és sírcsokrokra stb. vonatkozó tudnivalók is. A tájékoztató füzet a védett temetőrészre vonatkozó konkrét előírásokkal zárul (Szekeres 1998, 31). Az alábbiakban részletesen bemutatom, mit ír elő a fentebb már idézett önkormányzati rendelet, majd azt összehasonlítom a temetőben tapasztalható gyakorlattal. ....szigorúan meghatározott a fejfák alakja, mérete és aránya, - a csúcsdíszek szempontjából kizárólag a három fő változat az elfogadott: csúcsos (a férfiaknak és nőknek egyaránt), ’kontyos’ (kizárólag nőknek), ’csiklyás’ (kizárólag férfiaknak)” - olvasható a rendelet egyik pontjában (Szekeres 1998, 31). A tájékoztató füzetben szerepel a csónak alakú fejfa részletes rajza, ahol részletesen feltüntették, milyen lehet a fej és a törzs magassága, a törzs szélessége (az eresznél is), a láb magassága, mélysége, a tábla szélessége, a fej dőlésszöge, valamint az eresz mélysége. Ezt az előírást a csónak alakú fejfák készítése során általában meg is tártják, kisebb-nagyobb méreteltolódások azonban megfigyelhetők. Az utóbbi években több csónakos fejfa tetejét nem olyan csúcsosra faragták, mint azt a „hagyomány” és a szóban forgó rendelkezés előírja, hanem legömbölyítették, s az egyiken például a hagyományos fejfákon nem szokásos, dombormű kiképzésű szív formát is láthatunk (??? kép). Néhány fejfa sokkal robusztusabb és sok más vonatkozásban is eltér az előírt típustól. A hagyományos csónak alakú fejfákon kívül számos folklorizmus-kopjafa látható a védett temetőrész több pontján, elsősorban a fejfás rész északnyugati részében. Ezek a kopjafák méreteikben, díszítésükben s formájukban különbözőek, található köztük például kettős keresztben végződő, négyzetes átmérőjű gazdagon díszített oszlop is (??? kép). Több fából készült keresztet is állítottak, ezek között aránylag nagy méretű kettős keresztek is vannak, sőt kereszttel kombinált kopjafák is láthatóak. 2 Itt és a továbbiakban a kiadványt betűhíven idézem.
