Cs. Nagy Lajos: Lexikológiai vizsgálatok Medvesalján - Notitia Historico-Ethnologica 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2003)
A megnevezési rendszer vizsgálata
Lexikológiai vizsgálatok Medvesalján 41 az illető nyelvjárás belső rendszeréből kiindulva állást foglalni” (Deine 1975: 249-250). Ennek következtében a ma érvényben levő szabályzati pontok egyikébe sem ütközik az adatok helyesírási formája. A továbbiakban tehát semmi okom sincs a fent idézett helyen leírt szabályokat figyelmen kívül hagyni. Ennek értelmében soroltam az összetételek közé például a kékvirág ‘búzavirág’, isíenmonyókája ‘krumplinudli’, karvetőskölény ‘melles kötény’ stb., a szószerkezetek közé pedig: kenyérhányó lapát ‘sütőlapát’, szemes termény ‘gabona’ stb. alakulatokat. Az igekötős igéket nem tekintem összetételeknek, ha a címszóval megegyezik az igekötős származék. A lelohad címszóhoz tartozó lelohad így a képzések közé kerül, viszont az ugyanilyen jelentésű szétoszlik összetétel. Ugyanígy a megkel szócikk megkel adata tőszóként szerepel a motiváltsági vizsgálatban. De ha csak az igekötőhasználatban van a különbség, akkor összetételnek tekintem a címszótól eltérő változatot, például: behunyja : lehunyja, kifakad : megfakad, borjazik : megborjazik stb. Másik lényeges támpont a képzések, az összetételek és a szószerkezetek megállapításában az atlasz környező kutatópontjainak adatbázisa. Az atlaszadatokkal történő összevetés gyakorta segített a kategorizálásban, a kétes esetek eldöntésében, különösen akkor, ha azonos vagy hasonló típusú adatokról volt szó. Az adatközlők intonációja is többször eligazító lehet a jelentéstani vonatkozások mellett. Jó néhány esetben ebből a célból hallgattam meg szövegfelvételeimet is. A tőszókkal - bizonyos statisztikai adatoktól eltekintve - a továbbiakban részletesen nem foglalkozom. Azért van azonban szükség figyelembevételükre, mert a különböző fogalmak megnevezésében egymás mellett élnek/élhetnek motivált és motiválatlan elemek. A motivált kategóriában a képzett származékok között megkülönböztethetünk morfológiai jellegű mellékváltozato(ka)t is. A mellékváltozat az egyazon tőből hasonló jelentésű (szinonim) képzővel alakult származék. Anyagomban ilyenek például a következők: fiadzik : fial, kalászai : kalászozik stb.; csatiás : csatló ‘felhérc’, termés : termény stb. Grammatikai szempontból ezeket valóban mellékváltozatoknak tekinthetjük, a beszélő szempontjából azonban a fentiek teljes értékű szemantikai egységek, s mint ilyenek, a megnevezési rendszereknek is egyenrangú tagjai. Ezért a megnevezési rendszerek tagoltsági mutatóinak a megállapításakor természetesen ezeket is számba vettem, de a motiváltságot bemutató összesítő táblázatban a morfológiai változatok mennyiségét [ ]-
