Cs. Nagy Lajos: Lexikológiai vizsgálatok Medvesalján - Notitia Historico-Ethnologica 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2003)

Nyelvi változók Medvesalja nyelvjárásában

24 Cs. Nagy Lajos ugyanis ma a disznója (1-3., 5-10., 12.) az uralkodó, s a disznója (2-4., 10-11.) már visszaszorulóban van, vagyis vál­tozás mutatható ki e tőváltozat használatában. A csípője (MNyA. 516.) morfológiai címszóhoz tartozó ada­tok között Medvesalján egy kutatóponton fordul elő csípeje ~ csipeji (12.), a csípője az általánosabb (1-3., 6., 8-11.), s több helyen a tompora járja. Az atlaszban a H-7. és 10. pontról nincs adat, a Cssz-17-en csípője („újabb” minősítéssel), a H-6., és a Cssz-18., 19. pontokon pedig csípeje. A csípeje változatot a RagSz. ritkább használatúnak tartja (vö. Elekfi 1994: 135). Az erdeje (MNyA. 991.) realizációja Medvesalján főként erdeje( 1-4-., 7., 10., 12.) és erdeji (5., 6., 11.), s csupán egy helyen erdője (8.), egy másikon pedig erdöji (12.). Az at­laszban a H-6. és a Cssz-17-18. pontokon egymás mellett ta­lálható az erdeje ~ erdeji és az erdője ~ erdőji adat, s csak a Cssz-19-esen áll önmagában az erdeje. Az mindenképpen ki­derül, hogy ma is használják az ó'-s alakot, de kisebb körben, mint az atlasz gyűjtése korában. „Ez a tőcsoport hajlik az egy­­alakúságra” - állapítja meg a MMNy. című tankönyv (Rácz szerk. 1971 2: 108). A medvesalji adatok az erdeje esetében azt mutatják, hogy ott az egyalakúság felé vezető úton még kevésbé indult el ez a tőtípus. Az egyalakúsodást azonban ke­resztezheti a mezője és mezeje, a telője és teteje, a tüdője és tü­deje stb. alakpárok köznyelvben mutatkozó jelentésbeli elkü­lönülése. 7. A nyelvjárásokban is erősen megbomlott a borjú : borja tőtí­pus, és gyakran az egyalakú magánhangzós végű tövek mintá­jára viselkedik. Ehhez a tőváltozáshoz jelentéselkülönülés is társulhat (vö. Imre 1971: 303). Ez a kettősség mutatkozik meg a -k többesjel, valamint az egyes szám 3. személyü birtokos személyjel előtt is. A bornyúk( 1-3., 5-9., 12.), a bornyújá (2., 3., 5-8., 11., 12.), valamint a borjúja (10.) főalakok mellett jó­val ritkábbak a bornyák (4., 11.), a borjúk (10.), a bornyó (4-7., 12.), valamint a borja (1., 10.) tőváltozatok. A jelentés­hasadás is érzékelhető Medvesalja egyes kutatópontjain. A 6., 10. és 12. sorszámú településeken a rövidebb forma a tehén birtokos mellett, a hosszabb forma pedig a gazda birtokos mellett fordul elő. A többi településen nem választhatók szét ilyen tisztán a tőváltozatok. Az atlasz vizsgált pontjainak ada­tai a bornyó ~ bornyújá kettősséget mutatják. A H-10. ponton

Next

/
Thumbnails
Contents