Cs. Nagy Lajos: Lexikológiai vizsgálatok Medvesalján - Notitia Historico-Ethnologica 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2003)

Bevezetés

Lexikológiai vizsgálatok Medvesalján 13 A táblázatból imént levont és még levonható következtetések, úgy gondolom, sokakat meggyőznek arról, hogy ebben a viszony­lag zárt világban, ahol a néprajzosok tanúsága szerint is még sok hagyomány él például a táplálkozás, a jeles napok megünneplése, a temetkezési szokások stb. köréből (vö. pl. Ján Botík és Méry Mar­git 1981; Újváry Zoltán 1985, Benkő Éva 1986; Zsupos Zoltán 1987). mindenképpen érdemes a nyelvjárási alapréteget felkutatni. S ezt addig kell megtennünk, amíg van kitől kérdezősködnünk. Az anyaggyűjtés Az értekezés alapját adó medvesalji gyűjtést 1993 nyarán kezdtem meg nyitrai hallgatók, valamint feleségem, N. Császi Ildikó és leg­idősebb fiam közreműködésével. A gyűjtők kiválasztásában az ér­deklődésen túl döntő szerepe volt a szakmai fölkészültségnek, a jó kapcsolatteremtő képességnek is. A válogatásnál arra is ügyelni kellett, hogy más nyelvjárási területről származó hallgatók is helyet kapjanak, nekik ugyanis jóval több olyan jelenség is föltűnik, amely az otthoninak természetes. (A gyűjtők felsorolását 1. a 3. Melléklet) A terepmunka elindításáig azonban igen sok előkészü­letre volt szükség. A korábban már vázolt vizsgálati célomnak megfelelően szerkesztettem meg az 1204 tételből álló 69 oldal ter­jedelmű kérdőfüzetet. A kérdőfüzet a MNyA. kérdései közül az alaktani és a lexikai jellegű kérdéseket tartalmazza, valamint a tel­jes palóc kérdőívet (vö. Balogh Lajos-Pelle Béláné 1972). Az el­lenőrzésre és szövegfelvételek készítésére a következő tanév nyári szünetében került sor. A kérdőfüzet összeállítása, valamint sokszo­­rosíttatása, a legszükségesebb rajzok másoltatása, illetőleg a hall­gatók kiválasztása, fölkészítése egy tanévet vett igénybe. Tudomá­nyos diákkör keretében kezdtük el a fölkészülést egyrészt az aktív indirekt módszerül gyűjtésre, másrészt a későbbi magnós fölvételek készítésére. Az első foglalkozásokon a nyelvjáráskutatás jelentősé­gével, rövid történetével ismerkedtek meg a hallgatók, majd meg­indultak a szöveglejegyzési gyakorlatok. Ehhez a munkához alap­vetően két segédeszközt használtunk. Balogh Lajos szíves közre­működésével megkaptunk a Nyelvtudományi Intézet hangarchívu­mából egy kazettányi válogatott nyelvjárási anyagot. Ezen hangfel­vételek között több olyan is szerepel, amelyeknek lejegyzett válto­zatait a Magyar nyelvjárási olvasókönyv (vö. Hajdú Mihály-Káz­­mér Miklós 1974) tartalmazza. A fölkészülés következő állomását

Next

/
Thumbnails
Contents