Cs. Nagy Lajos: Lexikológiai vizsgálatok Medvesalján - Notitia Historico-Ethnologica 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2003)
Bevezetés
14 Cs. Nagy Lajos a hallgatók által lakóhelyükön gyűjtött szövegek lejegyzése és nyelvjárási elemzése jelentette. Fülünk összehangolása mellett a sikeres terepmunka feltételeiről (pl. előzetes ismeretek a településről, a lakosság összetételéről; kapcsolatfelvétel, a megfelelő adatközlők kiválasztása, a témakörök meghatározása, kérdezési technikák, hangfelvétel-készítési szabályok stb.) is gyakran esett szó a szakirodalom és korábbi névtani, nyelvjárásgyüjtési tapasztalataim, valamint a hallgatók első benyomásai alapján. Az elméleti fölkészüléssel párhuzamosan folyt a kiszállás technikai részleteinek a megszervezése. A helybeliek nagylelkűségének, téma iránti érdeklődésének, valamint a gyűjtők teherbírásának köszönhető, hogy tervünk megvalósult. Mivel a kutatás elsősorban a nyelvjárási alaprétegre irányult, ezért az idősebb korosztályból, a 60 éven felüliekből választottuk adatközlőinket. 65 adatközlőtől kérdeztük ki a teljes kérdőívet. (Az adatközlők névsorát a 4/1-2. Melléklet tartalmazza.) Ezáltal megközelítőleg 80 000 adathoz jutottunk (78 260). E dolgozatban azonban kutatási célomnak megfelelően csak a lexikai (LEX.) kérdésekre adott válaszokat elemeztem. Ezek mennyisége meghaladja a 40 ezret (40 105). 39 845 adat. Ebben benne foglaltatik az adathiány is: a fogalmat valamilyen okból egy-egy településen egyáltalán nem ismerik, vagy csak ritkábban használják. Valójában a hiánytól eltekintve a 39 845 adat 1465-féle lexikai és 1802-féle alakváltozatban jelenik meg az ige, a főnév és a melléknév kategóriájában, összesen tehát 3267-féle. Az atlasz már említett kutatópontjairól ugyan kideríthető az adatközlők száma, életkora, de nem mindegyiküknek tették fel az összes kérdést (vö. Lőrincze 1955: 25), ezért csak a lexikai (1171) és az alakváltozatok (1372) számát adhatom meg, s vethetem össze saját adataimmal. Összesen 5810 változattal dolgozom. Az adatközlők kiválasztásának további szempontjai a következők voltak: Az egyes településekre jellemző foglalkozási, iskolázottsági és nemiségi arányokat is tükrözze az adatközlők összessége. Helybeli, de legalábbis medvesalji születésű, a faluból keveset eljárt őslakos legyen az illető. Természetesen arra is ügyeltünk, hogy ép hallású és beszédű, tiszta emlékezetű emberektől gyüjtsünk. Minden hallgató kapott egy-egy kérdőfüzetet, valamint gyűjtőfüzetet. A kérdésekre kapott válaszokat a korábban elsajátított fonetikus jelekkel jegyeztük le az indigós gyűjtőfüzetbe. Településenként párokba szerveződve többen gyűjtöttünk, majd naponta
