Liszka József (szerk.): Szolgálatban. Folklorisztikai tanulmányok a 70 esztendős Ág Tibor tiszteletére - Notitia Historico-Ethnologica 1. (Dunaszerdahely, 1998)
Timaffy László: Jelképek csallóközi és szigetközi népdalainkban
Timaffy László • Jelképek csallóközi... A gyors röptű fecske népköltészetünkben az üzenethordozó. Felhőkön keresztül vigye a szerelmes levelét, tegye a kislány ablakába az egyedüllét szomorúságában vigasztalásul. Kelet felől jön egy dalos pacsirta. Ki van annak mind a két szeme sírva. Szárnya alatt hoz egy rózsás levelet, Rá van írva, hogy a babám nem szeret. (Á.T.) A hírhozó pacsirta nem csak jó híreket hoz. Ki van a szeme sírva, mert a rózsás levél a szerelem végét jelenti. Úgy elmegyek, hírt se hallok felőled. Párja veszett kismadár lesz belőlem. Leszállók egy zöld erdőbe zokogva, Fészket rakok egy nefelejcsbokorba. (Á.T.) Az eltört szerelem bánata sír a dalból. Az erdő ad enyhülést a szív fájdalmára, az új fészek rakása a megújulást jelzi, de a kis nefelejcsbokor az emlékezésé. A vitnyédi, a vitnyédi templom tetejébe, Rászállott egy gólya feketébe’. Szárnya alatt aranyos, aranyos a tolla, Most vagyok a, most vagyok a legszebb leány korban. (L.Zs.) A gólyamadár megjelenése mindig jelentős esemény a falu életében. Nemcsak a tavasz örömhírét jelzi, hanem az erős szárnyú madár az erő, a hatalomjelképe is. A templomra szállt madár fekete színe 112
