Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)
I. A Kárpát-medence és más térfogalmak a magyar és a szomszédos országok geográfiájában és földrajzoktatásában
58 Hajdú Zoltán Horvátország Horvátország véres polgárháborúban és elhúzódó területi bizonytalanságokkal vált ki Jugoszláviából. Ebben a kiválási folyamatban 1991-ben Magyarország fegyverekkel is támogatta a horvátokat. 1991 után a horvát területi szemléletet és politikát két elem határozta meg:- a tudatos, részben 19. századi jellegű nemzetállam-építés, annak minden egyoldalúságával:- a korábbi tagköztársaság területi egységének a helyreállítása, ami végül csak 1998- ban sikerült. Horvátországnak nem csak Szerbiával, de Szlovéniával kapcsolatban is voltak területi vitái. Magyarország irányába ilyen törekvések nem jelentek meg, a Kárpát-medence magyar hangsúlyozása nem érte el a horvát politikai elit területi ingerküszöbét. A kérdéskör megmaradt a tudomány berkein belül. Szlovénia Szlovénia egy rövid (tíznapos) háborúban szakadt el Jugoszláviától. A korábban legfejlettebb, leginkább nyugatias délszláv terület sajátos megoldásokat alkalmazott a rendszerváltás folyamataiban. Több korábbi elemet megőrzött, az új piacgazdasági folyamatokat szakaszosan szélesítette. Szlovéniának Horvátországgal tengeri területi vitája, Olaszországgal kapcsolatban jóvátételi vitája volt. Magyarország irányába semmilyen területi vita nem alakult ki. A kis lélekszámú magyar kisebbség helyzete rendezett az országban. Inkább tényeleges összekötő kapcsot jelentenek, semmint viták forrását. A két ország közötti kapcsolatok rendezettek voltak az elmúlt negyedszázadban. A Kárpát-medence fogalma érdemben nem jelent meg a két ország és a két politikai elit között vitakérdésként. Ausztria Ausztria sok tekintetben „előkelő idegenként" követte a szomszédságában végbemenő változásokat. Igaz, hogy a szlovéniai háború rövid időszakában veszélyeztetve érezte magát, de ez csak rövid ideig tartott. A magyar-osztrák viszony lényegében az 1970-es évektől kezdve rendezett volt, a vasfüggöny lebontása politikai tekintetben jelentős támogatásban részesült az osztrákok részéről, tömeges következményeivel (óriási magyar bevásárlóturizmus, ingázás stb.) már nem mindenki volt elégedett. A Kárpát-medence kérdésköre nem érintette meg az osztrák politikai életet. Egészében véve a Kárpát-medence nem vált az együtt élő népek közös tértudatának a hordozójává, a Kárpátok tekintetében elindult ez a folyamat. 2003. május 22-én Kijevben keretegyezményt írtak alá (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Ukrajna) a „Kárpátok védelméről és a fenntartható fejlesztéséről”. A „Kárpátok Egyezmény” bázisán, részben az Európai Unió finanszírozásában jelentős kutatások kezdődtek a térség egészének egységes metodika alapján való feltárása érdekében. A kuta
