Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)
I. A Kárpát-medence és más térfogalmak a magyar és a szomszédos országok geográfiájában és földrajzoktatásában
Földrajzi terek, térközösség-vállalások a Kárpát-medencében 57 Ukrajna Ukrajna a Szovjetunió összeomlásakor vált függetlenné (1991. december), s függetlenné válásától kezdve jelentős külső és belső térpolitikai kérdésekkel küzd. Az ország keleti területein egy tömbben élő, az ország más vidékein számottevő tényezőként jelen lévő orosz ajkú lakosság természetesen megőrizte orosz kultúráját, nyelvét és Moszkva-központú térszemléletét. A történetileg kialakult struktúrák következtében Ukrajna nagytérségi ütközőzónává vált a Nyugat és Oroszország között. A változó eredményű „sakkjátszmában” az ország elkötelezettségei csak időszakosnak bizonyultak mindkét irányban. A 2014-2015 közötti időszak az ország területi egységének, avagy megosztásának, megcsonkításának kérdéskörét is felvetette. Alapvetően orosz-ukrán ellentétekről van szó, de a magyar-ukrán államközi viszony is ellentmondásosan alakult. A Kárpátalján nem alakult ki jelentős elszakadási mozgalom, de magyar közszereplők nyilatkozatai sajátos kérdéseket vetettek fel 2014-ben és 2015-ben is. Románia Romániában véres belső forradalom vetett véget a kommunista rendszernek 1989 karácsonyán. A belső rendszerváltás folyamata elhúzódott, a magyar kisebbség problémái szélsőséges keretek között jelentek mega bonyolult folyamatban (Marosvásárhely, 1990 tavasza). A román többség és a magyar kisebbség viszonya alapvetően nem a területi kérdések miatt éleződött ki, Erdélyben sem alakult ki szeparatista politikai mozgalom. A belső egyéni szabadságjogok biztosítása, a kollektív jogok és a területi autonómia elutasítása együttesen jelent meg a romániai magyarság számára. Az RMDSZ kormányzati, avagy ellenzéki pozíciója a belső helyzet mellett az államközi kapcsolatokban is megjelent. A Kárpát-medence kérdése nem vált direkt államközi viták részévé, hiszen Románia irányában főleg nem a Kárpát-medence jelent bonyolult kérdéskört, hanem Erdély, s ennek a nagyrégiónak a magyar és román földrajzi értelmezése ugyanaz. Szerbia Jugoszlávia 1980 utáni válsága, majd az 1991-ben megindult véres szétesése a volt tagállamokban eltérő jellegű és tartalmú rendszerváltásokat eredményezett. A leginkább elhúzódó rendszerváltás Szerbiában figyelhető meg, hiszen lényegében 2000-ig posztkommunista struktúrával jellemezhetjük a viszonyokat. A szerb területi gondolkodásban a „volt Jugoszlávia” dominanciája jelenik meg, kevéssé érdekelte őket a Kárpát-medence kérdésköre. A magyar-szerb viszony Szerbia uniós csatlakozási törekvéseivel párhuzamosan történeti léptékkel javult. Olyan történelmi görcsök feloldása kezdődött meg, mintáz 1941-1946 közötti események. A szerbiai magyarság helyzete a Vajdaság területi autonómiáján belül rendezettnek tekinthető, eljutotta kulturális autonómia viszonylag széles lehetőségéig.
