Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)
I. A Kárpát-medence és más térfogalmak a magyar és a szomszédos országok geográfiájában és földrajzoktatásában
54 Hajdú Zoltán 1.1.19 ábra: A Kárpát-pannon térség táji tagolása Forrás: Karácsony (szerk.) 2010, Melléklet. Ismét megjelent az a morfológiai vita, hogy a medencefenék és a hegységperem együtt jelenti, képezi-e a medencét, avagy két külön nagytájról van szó. A magunk részéről - nem a szerzők által többször említett tudatlanságból - elméleti és gyakorlati megfontolásokból a medencefenék és a hegységperem egysége mellett foglaltunk és foglalunk állást. (Minden fogalmilag és ténylegesen medencének nevezett - úszó, keresztelő stb. - képződménynek van feneke, oldala, pereme, s attól medence.) Az elmúlt több mint két évtizedben lényegében fokozatosan meghatározó tendenciává a Kárpát-medence felvállalása vált mind a földrajztudományban, mind pedig a szélesebb értelemben vett társadalmi közegben. A földrajztudomány vállalását leginkább a Dövényi Zoltán által szerkesztett, 2012-ben megjelent Kárpát-medence földrajza összegzi.39 A térkategória nem csak a földrajztudományban, hanem a politikai közbeszédben is növekvő szerepet kapott, majd bizonyos értelemben megindult szervezeti integráló térkategóriaként való hasznosítása is. Nem véletlen, hogy Magyarország európai uniós csatlakozása után jött létre 2004. szeptember 10-én a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF). A KMKF elsődleges célja és feladata az volt, hogy folyamatosan átgondolja az új helyzet adta lehetőségeket. (Kívülről azért támadták a szerveződést, mert Kárpát-medencei Magyar Parlamentnek tekintették.) A szomszédos államokban gyanakvást keltett a térfogalom ismételt magyarországi előtérbe kerülése. Lényegében egyetlen szomszédos ország tudományos szemléletében sem azonosultak a térkategóriával. A politikai szereplők különösen Szlovákiában adtak hangot a térkategória elutasításának. 39 A kötet alapvetően földrajzi jellegű maradt, direkt politikai vonatkozások nem jelentek meg benne.
