Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)
I. A Kárpát-medence és más térfogalmak a magyar és a szomszédos országok geográfiájában és földrajzoktatásában
Földrajzi terek, térközösség-vállalások a Kárpát-medencében 55 A szépirodalmi és tudományos kutatások szintjén „Európa”40 és „Közép-Európa"41 is erőteljesen jelen volt A 2011. április 18-án elfogadott új magyar alaptörvény a Nemzeti Hitvallásban megfogalmazta: ....a Kárpát-medence természet adta és ember által alkotta értékeit megóvjuk és ápoljuk.” Az alaptörvény e tekintetben nem a mai Magyarországra, nem is a történetire, hanem a természeti nagytájra utal. (Hogy az országhatárokon kívül ki milyen asszociációkat érez e kitétellel szemben, az izgalmas kérdés.) Ha áttekintjük a 2015-ben hatályos magyar jogszabályokban előforduló ország-, valamint területi megnevezéseket, illetve földrajzi kategóriákat, akkor sajátos dolgok derülnek ki:- Teljesen természetesnek kell vennünk, hogy Magyarországot leszámítva az Európai Unió jelenik meg a legtöbbször (1345) a Hatályos Jogszabályok Gyűjteményében.42- Az érintett kategóriák közül: Közép-Európa 30, Kelet-Európa 22, Kelet-Közép-Európa 16 alkalommal kerül említésre anélkül, hogy pontosan lehatárolnák a kategóriák területét.- A Kárpát-medence 30, Pannónia 29, a Duna-medence 9, a Közép-Duna-medence 1, a Pannon-medence 2 alkalommal jelenik meg.- A Kárpát-medence nagyszerkezeti lehatárolása szempontjából meghatározó három hegységrendszer közül a Kárpátok 13, az Alpok 7, a Dinári-hegység 3 alkalommal van jelen a hatályos magyar joganyagban.- A medence-központi és történelmi magyar térszemlélet és nevezéktan legfontosabb egységei közül a Felvidék 9, Erdély 7, a Délvidék 3 alkalommal tűnik fel.- Az ország nagy folyói közül a Duna (391), a Tisza (190), a Dráva (98) megjelenéssel emelkedik ki, míg a Balaton 239 említéssel szintén jelen van a joganyagban. A Magyarország és szomszédjai egy részének uniós csatlakozásakor a Kárpát-medence területe az egyik államterületileg leginkább felszabdalt egységnek volt tekinthető Európában (1.1.20 ábra). A medencében területileg jelen lévő, érdekelt államok eltérő módon voltak jelen, de mindegyik fővárosból sajátosan tekintettek az alvízi Magyarországgal közös határaikra. Szlovákia A Cseh és Szlovák Köztársaság föderatív rendszerében a belső (cseh, szlovák) területi kérdések 1968 után kaptak nagyobb jelentőséget. A „bársonyos forradalom" megdöntötte a korábbi, sok tekintetben ortodox kommunista rendszert. A rendszerváltások után kialakult a három visegrádi ország (Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország) államközi együttműködése, de ez az együttműködés nem vált strukturális jelentőségűvé. (Ezt már Csehszlovákia szétválása is mutatja, hogy részben csak elfedte a valós problémákat.) 40 Az Európai Utas című folyóirat az európaiság és az európai gondolat letéteményese kívánt lenni. 41 A Gulyás László vezetésével Szegeden létrejött Közép-Európa műhely konferencia és kiadványsorozat alapvetően a volt Osztrák-Magyar Monarchiát tekinti a földrajzi térség meghatározó magjának. 42 A gyűjtemény által nyújtott keresési lehetőséget kihasználva minden kategóriára egységesen 2015. május 7-én végeztük a kutatást, illetve a letöltést.
