Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)

III. A szomszéd államok régiói, elképzelt és formalizált földrajzi terei

Horvátország közigazgatási térfelosztásának történeti átalakulása... 325 Horvátország és Szlavónia majdnem teljes területe felszabadult. Egyes részei török ura­lom alatt maradtak (ma Bosznia területét képezik). A dalmát tengerpart Dinári-hegységig húzódó része pedig Velence fennhatósága alá került. Az ország térfejlődése és a regionális önazonosság-tudat alakulása szempontjából lényeges lépcső volt 1746-ban a Katonai Határőrvidék (Vojna Krajina) létrehozása. Területi alapon 11 ezredre osztották e térséget, amelyet csak a 19. században egyesítet­tek Horvátországgal. A másik lényeges pont Fiume esete, amely 1776-ban szabad kikö­tővárosként a környékével együtt a magyar koronához csatoltatott (3.7.3 ábra). 3.7.3 ábra: Horvátország és a határőrvidékek a 17. század végén Forrás: Sokcsevits-Szilágyi I.-Szilágyi K. 1994,123. Az 1790-1848 közötti időszakot a horvát-magyar viszonyrendszerben az úgynevezett közjogi vitának hívjuk, ennek egyik lényeges sarokpontja volt Alsó-Szlavóniának, azaz a Vojna Krajinának a hovatartozása. Rendkívül nagy feszültséget keltett, a lakosság 50%-a horvát volt, míg a 33%-a szerb. Az 1849-es oktrojált alkotmány alapján Horvátország, Szlavónia, Fiume, a Tengermellék és a Katonai Határőrvidék egyesült, ez azonban az 1850 áprilisában kiadott uralkodói pátens alapján megszűnt. Az 1868-as kiegyezést követően 1881-ig a határőrvidék fokozatosan visszakerült Horvátország polgári közigaz­gatási kereteibe, illetve Horvátországhoz csatolták Szlavóniát (Szerém, Pozsega, Verőce vármegyéket). Muraköz Zala vármegye része maradt, Fiume pedig corpus separatumként Magyarország részét képezte. Dalmácia 1918-ig kvázi osztrák tartományként működött (Illés 2010; Sokcsevits 2011; Gulyás 2013). Az első világháborút követően létrejött délszláv állam az 1921. június 28-án Szent Vid napján kelt alkotmánya értelmében egy szerb dominanciájú unitárius állam lett. A szerb centralista politika hatására erős horvát ellenállás bontakozott ki, mivel e két nemzet ren­delkezett a legnagyobb dominanciával. A parlamenti demokrácia csődöt mondott, s a Horvátország és a határőrvidékek a 17. sz. végén

Next

/
Thumbnails
Contents