Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)
III. A szomszéd államok régiói, elképzelt és formalizált földrajzi terei
3.7 Horvátország közigazgatási térfelosztásának történeti átalakulása, napjaink térszemlélete a földrajzoktatásban és annak lenyomatai az egyetemi hallgatók mentális térképein Báli Lóránt Egy állam területi fejlődésének, térszerkezeti sajátosságainak a megértését jelentősen segíti, ha megismerjük a társadalom tagjainak belső önmeghatározását, regionális öndefiniálását. Ahogy már az előbbi fejezetekben is szóba került, a horvát térfelosztástudat jelentős eltéréséket mutat a magyarok által a horvátokról alkotottól. Ez nem csak az egyes fogalmak nyelvi megfeleltetésből adódik, hanem az egyes térkategóriák azonosításából, valamint az egyes fogalmakhoz rendelt területi egységek különbözőségéből is (Pannónia, Tengermellék, Dráva mente, Száva mente, Szlavónia értelmezése). A horvát államnak az európai térfelosztásban való elhelyezése is problematikus, az egyes nemzetek kutatói másként gondolkodnak róla. A magyar földrajztudomány egyértelműen elfogadja a Balkán (Balkán-félsziget) térkategóriát, míg a horvát ezt élesen elutasítja. A horvát geográfia folyamatos törekvése Horvátország földrajzi helyzetének a debalkanizálása, s ez éles párhuzamot mutat a napi európai politikai szóhasználattal, ahol a Balkán fogalom meg sem jelenik már. Az ezredforduló környékén használt Nyugat-Balkán fogalom is kikopott és átalakult Délkelet-Európává (Báli 2012). Glamuzina 2012-es Horvátország történeti földrajza című munkájában magának a Balkán-félszigetnek a földrajzi létét is megkérdőjelezve száll vitába August Zeune német geográfus Balkán térkategória-nézeteivel, valamint Jovan Cvijic szerb földrajztudósnak a félsziget lehatárolásával kapcsolatos véleményével (Glamuzina 2012, Roglic 1950). Az 1102-től részleges függetlenséggel, társállami státusszal bíró Horvátország 1995- ben nyerte el tényleges független államiságát. Tizennyolc évnek kellett eltelnie, ahhoz, hogy megszülessen déli szomszédunkat bemutató földrajzi monográfia, amely 597 oldalon hosszan tagolva mutatja be annak földrajzi sajátosságait. A könyv első főfejezete a Földrajzi fekvés, alkotórészek és határok címet viseli, amelynek első alfejezetének címe egyértelműen kimondja, hogy „Horvátország adriai-közép-európai ország” (Glamuzina 2013, Klemenčič 1994, Rácz 2013, Feletar-Petric 2006).
