Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)

III. A szomszéd államok régiói, elképzelt és formalizált földrajzi terei

Szerbia térszerkezeti felosztása... 315

Regionális fejlettségbeli különbségek

A regionális aránytalanságok összefüggésben állnak a kiegyensúlyozatlan népességi struktúrákkal, a szűkös anyagi keretekkel és a strukturális hiányosságokkal, amelyek az évek során halmozódtak fel. Ehhez természetesen hozzáadandók a Jugoszlávia szétesésével járó és Szerbiát is érintő politikai-gazdasági események a 20. század utolsó évtizedében, melynek következtében a gazdaság hanyatlása elkerülhetetlen volt, s ami az életszínvonal csökkenését idézte elő, valamint amit még a Szerbiát érő vándorlások is súlyosbítottak (Miletié 2006).

Szerbia Köztársaság Regionális Fejlesztési Stratégiája 2007-2012 (2007) (a továbbiakban: Stratégia) a fejlettségi szint megállapítására a fejlődést gátló mutatókat (IRÜ) mint komplex mutatót (indexet) alkalmazza, amely a szerbiai körzetek öt fejlesztési területét (gazdaság, demográfia, oktatás-képzettség, infrastruktúra, környezetállapot) 13 indikátor számtani középértékének standardizált értékei alapján reprezentálja.

3.6.2 táblázat: A regionális aránytalanságok mutatói Szerbiában 2012-ben

Mutatók

Régiók (NUTS2)

Körzeti szint (NUTS3)

Község (LAU)

Átlagfizetés

1,4:1 (Belgrádi régió: Dél- és Kelet-Szerbia)

1,7:1

(Belgrád Város: Toplióka)

2,5:1

(Új-Belgrád: Kuršumlija)

Munkanélküliség /1000 fő

2:1 Dél- és Kelet- Szerbia: Belgrádi régió

2,8:1

Toplióka: Belgrád Város

4,9:1

(Lebane: Suróin)

Megvalósult

beruházások

3.3:1 (Belgrádi régió: Dél- és Kelet-Szerbia)

83:1

Belgrád város: Zajecsár

3500:1

(Új-Belgrád: Svrljig)

Képzettségi színt

3:1 (Belgrádi régió: Dél- és Kelet-Szerbia)

4:1

Belgrád város: Branicevo

12:1

(Új-Belgrád: M Crnice)

Forrás: Republički závod za Štatistiku, 2013.

Maga a demográfiai polarizáció számos társadalmi és gazdasági tényező következménye. A köztársaság tíz év alatt 4,5-ször több lakost vesztett el, mint az előző népszámlálást felölelő periódusban és népességszáma a 40 évvel ezelőttire esett vissza (Regionális Fejlesztési és Helyi Önkormányzatok Minisztériuma, 2013). A drasztikusan csökkenő természetes szaporulat és a menekülő személyek elvándorlása, valamint a gazdasági okokból elvándorlók száma idézte elő ezeket a negatív népességi állapotokat. Ehhez járul még hozzá a népesség elöregedésének tendenciája is, ami az egészségügyre és a lakosság szociális ellátásának körülményeire gyakorol nyomást. A nyugdíjasok aránya 2012-ben 1,5%-kal nőtt. Fél évszázad alatt Szerbiában nyolcszor több nyugdíjast tartanak nyilván, és a népesség harmada az eltartott kategóriába tartozik (Bordevic 2014).

A munkanélküliség és foglalkoztatás területén jegyzett regionális különbségek tekintetében a Nišavai (Nisavai) körzetben a legaggasztóbb a helyzet: a munkanélküliek aránya az összes munkaképes népességben 4,8%. A legnagyobb munkanélküliség Dél- Szerbiában van, a vállalakozásokban az átlagos foglalkoztatottak száma 14-ről 12-re csökkent.

Az ügyviteli mutatók azt szemléltetik, hogy Szerbia gazdaságában a legnagyobb hozzájárulást a Belgrádi és a Dél-bácskai körzet vállalatai adják a jövedelem 64%-val, és az ország vállalatainak 54,2%-ával (Regionális Fejlesztési és Helyi Önkormányzatok Minisztériuma, 2013). Az alábbi (3.6.3) táblázat az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritás