Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)
III. A szomszéd államok régiói, elképzelt és formalizált földrajzi terei
316 Nagy Imre regionális különbségeit mutatja, amelyben a 100-as indikátor az ELI 28-ak összehasonlító értéke (Dordevic 2012). 3.6.3 táblázat: Az egy főre jutó GDP vásárlóerő paritás regionális különbségei az EU-28 hoz viszonyítva Régiók 2009 2010 2011 Belgrádi régió 65 61 60 Vajdasági régió 34 33 35 Sumadiai és Nyugat-szerbiai régió 26 24 23 Dél- és kelet-szerbiai régió 23 22 22 koszovó-MetóhiaLeggazdagabb:legszegényebb 2.83 2.77 2.7 Forrás: Izveštaj o razvoju Srbije, 2012. A hallgatók körében végzett felmérés e tekintetben is releváns bizonyítékokat prezentál. A leginkább vagy legkevésbé élnék az alábbi régióban, városban kérdésekre adott szubjektív megítélésekből jól kivehetőek egyrészt a gazdasági fejlettségbeli különbségek, másrészt viszont a politikai bizonytalanság miatt kedvezőtlennek ítélt területek is. Kirívó példaként jelenik meg a kedvezőtlen megítélés Dél-Szerbia és Kelet-Szerbia viszonylatában. Vranje és Pirot, esetenként Leskovac ilyen kontextusban történő említése teljes mértékben a fejletlenségre utal, míg Koszovó, illetve a tartomány különböző városainak említésében inkább a közelmúlt politikai vonatkozású történései, Koszovó elszakadási folyamata a kedvezőtlen vonatkozás meghatározó tényezői. Pirotra vonatkozóan elmondható még, hogy gazdasági fejletlensége miatt a múltban is komoly elvándorlási területként volt ismeretes. Szerbia tájainak, városainak kedvező megítélése szélesebb területi dimenziókat fed le. Itt megjelenik a táj és természetföldrajzi térszerkezet elemeiből a Pannon-síkság (sík vidék), Sumadia/Nyugat Szerbia és esetenként a Morava völgye, az általánosabban definiált Vajdaság és Közép-Szerbia, valamint a városok kontextusában Belgrád, Újvidék, Kragujevác és Szabadka. A vajdasági hallgatók és közülük különösen a (feltételezhetően) magyar ajkúak, Bácskát mint kedvező tájegységet jelölték meg. Ha ezeket a kedvező válaszadásokat vinnénk térképre, azok térbeli szerkezete összecsengene az ország középső részétől északabbra eső északnyugat-délkeleti irányú, konurbációvá formálódó Belgrád-Újvidék metropolitan régióval. Ez viszont annak a bizonyítéka, hogy a fejlettségfejletlenség mély polarizációja semmiképpen nem oldódik, s a vidék - a síkvidéki és a hegyvidéki régiók egyaránt - elnéptelenednek, gazdaságilag visszafejlődnek. Ezek a tendenciák erősen érződnek a perifériákon (Szerbia-Bulgária határrégiója, a Vajdaság és Románia határtérsége). Szerbia választási földrajza a 2014-es választásokat követően Szerbia utolsó, 2014. március 16-án megtartott parlamenti választások térbeli sajátosságait a végleges választási eredményekről készült jelentés alapján (Izveštaj o ukupnim rezultatima izbora za národne poslanike u Národnú skupštinu Republike Srbije, održani