Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)

III. A szomszéd államok régiói, elképzelt és formalizált földrajzi terei

296 Miklósné Zakar Andrea - Albert András 3.5.2 táblázat: Az állami, a regionális és az átruházott/megosztott tervezett hatáskörök Állami hatáskörök A régiók feladatköre és jogosítványai Átruházott és megosztott hatáskörök- honvédelem;- területfejlesztés és -rendezés, tájvédelem;- környezetvédelem;- nemzetbiztonság;- gazdasági fejlesztés; - közérdekből történő- az államháztartás- vízgazdálkodás; kisajátítás; rendjének kialakítása;- bányajog, bányakitermelés, az altalaj kutatása; - út- és vasúthálózatok - vámrendszer;- oktatás- és művelődéspolitika, oktatási és kialakítása és - külügy, kivéve a régiókművelődési intézmények fenntartása; üzemeltetése. EU-n belüli- képzés, szakképzés és felnőttképzés; kapcsolatrendszerét;- történelmi emlékhelyek létesítése és fenntartása; - pénzügyek, monetáris- szociálpolitika, jóléti intézmények rendje; politika;- lakáspolitika; - országos parlamenti- foglalkoztatáspolitika; választások- idegenforgalom; szabályozása és- a régió hivatalai és személyzete; megszervezése;- a köztisztviselők kollektív szerződése a - a közlekedés és aköztisztviselők jogállásáról szóló törvény tiszteletben kommunikációtartásával; keretszabályozása.- a községek területi elhatárolása; - tűzoltás, mentőszolgálat, katasztrófaelhárítás;- közbiztonság;- regionális szintű közmunkák;- mező- és erdőgazdálkodás;- közutak, közlekedés, helyi kommunikáció;- vadászat és halászat;- regionális adópolitika kialakítása, regionális adók kirovása;- parlamenti és önkormányzati választások lebonyolítása Forrás: Bakk 2004d, 238-239. alapján saját szerkesztés. A tervezet kitért a régiók etnikai összetételére és az ebből fakadó nyelvi jogokra is, és 10%-ban jelölte ki azt a határt, ami feletti nemzetiségi számarány esetében az illető etni­kum nyelve a román mellett nyilvános használatot kap. A harmadik részben a régió intézményrendszerét vázolták föl, mely alapjaiban a regi­onális közgyűlésből, a regionális bizottságból és a régió elnökéből állna. E szervek hatás­köreit is külön részletezték. A negyedik rész az állam és a régió kapcsolatával foglalkozik, megnevezve egy prefektusi pozíciót, amely kapocsként működne a központ és az alsóbb területi szint között. A prefektus hatásköre a következő kérdéskörökre terjedne ki: az egyeztető tárgyalások kezdeményezése és ezek levezetése, az alkotmányossági szem­pontok véleményezése, államelnöki vétó esetén képviseli az elnök nézeteit a régió köz­gyűlésében, törvényességi kifogás esetén az adott határozat vagy rendelet közigazgatási bíróságon való felülvizsgálatát kezdeményezheti, akárcsak a közgyűlés feloszlatását is akár, ha erre jogalapot talál. Az ötödik rész a régió által kibocsátott jogszabályok és rendelkezések felülvizsgálatá­val és közzétételének lehetőségével foglalkozik. A hatodik rész a régió köz- és magánva­­gyonáról, illetve pénzügyeiről szól. Ennek értelmében a régió vagyonát köz- és magánva­­gyonra osztják. Közjavaknak minősülnek azok a javak, amelyek „regionális közérdeket szolgálnak, illetve regionális kihasználtságúak, a régió területén találhatók, nem alkotják valamely helyi - községi, városi, municípiumi vagy megyei - önkormányzat tulajdonát, és országos közérdek vagy nemzetvédelmi szempont nem indokolja ezek állami közvagyon­

Next

/
Thumbnails
Contents