Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)
I. A Kárpát-medence és más térfogalmak a magyar és a szomszédos országok geográfiájában és földrajzoktatásában
28 Hajdú Zoltán- „Az egységes gazdasági régió” több állam közötti szétdarabolása minden terület számára veszteséget jelentene, különösen a központi területek számára. A kiáltvány szerzői a természeti régiók lehatárolásán túl is mentek akkor, amikor kimondták: „A Magyarországot alkotó természeti régiók ma egy közös magasabb rendű gazdasági életet élnek..." A természetes és gazdasági életegység széttörése minden területre nézve hátrányokkal járhat, fogalmazták tovább az érvelést. Az „egyes tiszta földrajzi tájak népessége nemzetiségileg homogénebb”, a vásáröv egyben a legvegyesebb etnikai összetételű területet is jelenti. A nemzetiségi területi követelések a vásárövig terjednek. A nemzetiségi követelések alapján való országfelosztás mindenkire káros gazdaságilag, különösen a magyarságra. A kiáltvány szerzői következetesen végigvitték a nemzetiségi elv területi-közigazgatási alkalmazásának a politikai következményeit: arra a következtetésre jutottak, hogy a történelmi Magyarországa nemzetiségi elv következetes alkalmazása esetén 34 részre lenne tagolható. A magyar geográfia eme tájelméleti és térszervezési fordulatában szerepet játszott a nemzetközi földrajzi felfogásokhoz való alkalmazkodás, másrészt csak ezzel a felfogással tudta a „győztesek” földrajztudományban elfogadott (ezt szemléltette az idézetek nagy része) gondolatmenetének megfelelően elérni politikai célját, nevezetesen a Közép-Dunamedence természeti, gazdasági, történeti és politikai egysége szükségességének igazolását. A kiáltvány elméletileg a történelmi Magyarország természeti, társadalmi és politikai földrajzi szintézisét is adta egyben, méghozzá úgy, hogy a terminológia tekintetében keveredett a hagyományos magyar megfogalmazások rendje (természeti táj, gazdasági táj, politikai táj) és a francia régió elmélet nagyon sok fogalmi és terminológiai eleme. Általános megközelítésben a korszak abból a szempontból meghatározó jelentőségű, hogy megszűnt az Osztrák-Magyar Monarchia, valamint a történelmi Magyarország is. A „vesztesek” és a „nyertesek" földrajza teljesen eltérő helyzetbe került:- az osztrák földrajz nehezen dolgozta fel természetesen a Monarchia elvesztését, „alig maradt kutatnivaló hazai föld”, az Alpok kutatása óhatatlanul előtérbe került. Az iskolai tankönyvek lecserélésekor nagyrészt már szembenéztek az új helyzettel, de a birodalmi nosztalgia megmaradt,- a magyar földrajz nem tudta, de nem is akarta feldolgozni a fájdalmas országvesztést, a korszak egészében a történelmi Magyarország maradt az áttekintő munkák kerete, a tankönyvekben a kiinduló alap a történelmi Magyarország, csak rövid kitekintés van az új országterületre,25- az utódállamokban új „országalapvetéseket dolgoztak ki a földrajzosok”, megmagyarázták, hogy miért jó az új államterület, s esetleg még milyen részeket kellett volna odacsatolni,- a győztesek és a vesztesek földrajza egymás között „vitatkozó földrajz lett”, (ennek elemeit végig követhetjük a Földrajzi Közlemények 1919-1944 közötti évfolyamaiban). A trianoni béketárgyalásokra készült földrajzi jellegű elemzések, illetve a béketárgyalások alatt született memorandumok26 kivétel nélkül az ország integritásának szükségességét igazolták, s a történeti Magyarországot egy természeti-természetes, történeti és gazdasági államegységként mutatták be. 25 Erre a legjobb példa Fodor Ferenc Magyarország gazdasági földrajza című monográfiája 1924-ből. 26 Cholnoky J. (szerk.) 1920 hatalmas szöveges, táblázatos, kartografikus összegzése a béketárgyalásokra készült anyagok legnagyobb nyilvános gyűjteménye.
