Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)
I. A Kárpát-medence és más térfogalmak a magyar és a szomszédos országok geográfiájában és földrajzoktatásában
Földrajzi terek, térközösség-vállalások a Kárpát-medencében 29 A béketárgyalásokra való készülődés során megszületett a modern magyar földrajztudomány, azon belül a társadalom- és gazdasági földrajz, valamint a gazdasági és politikai kartográfiai is más minőségi szintre emelkedett.27 Az atlaszok elsődleges feladata a régi és az új államterület összehasonlítása volt, kiemelve a történelmi államterület természeti egységét, természeti erőforrás-gazdagságát, s ahhoz képest az új államterület kicsiségét, szegénységét, természeti-táji lehetetlenségeit. Kogutowicz Károly külön térképet szentelt az ország természetes és politikai határainak ütköztetésének (1.1.5 ábra), s véleménye az volt, hogy Magyarországot nem megcsonkítani, hanem természetes határáig terjedően kiegészíteni kellett volna. (E nélkül az ábra nélkül nem igazán értjük meg a szomszédos országok korábbi és mai tudományos és politikai fenntartásait a Kárpát-medencével szemben.) Az iskolai oktatásban a Kárpát-medence és Magyarország domborzati térképe ugyanazon tartalommal jelent meg (1.1.6 ábra). 1.1.5 ábra: Magyarország természetes határai Jelmagyarázat: 1. Magyarország politikai határai 1914-ben, 2. Magyarország tudományos alapú, potenciális természetes határa, 3. a Duna vízgyűjtő területe Forrás: Bátky-Kogutowicz (szerk.) Zsebatlasz, 1924, 22. 27 A két atlasz: Bátky-Kogutowicz (szerk.) (1921), valamint Edvi Illés-Halász (szerk.) (1921) a modern magyar ország- és térszemlélet alapjait teremtette meg, alapvetően a történelmi Magyarországra koncentrálva, de benne a trianoni Magyarország alapvető struktúráit is megfogalmazva.
