Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)
I. A Kárpát-medence és más térfogalmak a magyar és a szomszédos országok geográfiájában és földrajzoktatásában
Földrajzi terek, térközösség-vállalások a Kárpát-medencében 27 Világháborús vereség, béke-előkészületek, új országok, új és régi megközelítések, 1918-1944 A világháborús vereség árnyékában - a magyar földrajztudomány meghatározó egyéniségei - a Magyar Földrajzi Társaság nevében - egy kiáltvánnyal fordultak a Világ földrajzi társaságaihoz „a középső Duna medencéje egységes államának, Magyarországnak az ügyében", történelmi Magyarország területi épsége védelmében24. A kiáltványban Magyarország egyszerre Közép-Európa része, a Közép-Duna-medence vagy a Magyarmedence országa. A kiáltvány a magyar földrajztudományban rendkívül fontos szerepet játszott több okból:- A magyar földrajztudomány egésze állást foglalt a mellett, hogy az új, modern földrajztudomány nem más, mint „az egységes szerves földfelszín élettudománya”,- A földrajztudomány nem csak szintetikus élettudomány, hanem a földi terek szintézistudománya is, így eredményeit és véleményét figyelembe kell venni a békeszerződések előkészítésekor, s különösen az államhatárok megvonásakor,- A magyar földrajztudomány megemlítette a német földrajztudomány eredményeit is, de részletekbe menően a „győztesek földrajztudományi képviselőitől vett idézetekkel” érvelt az ország egysége fenntartása mellett,- Reclus- és Brigham-idézetekkel bizonyították, hogy a háború előtt a francia és angolszász földrajztudomány jeles képviselői is Magyarország csodálatos természetföldrajzi egységét emelték ki elemzéseikben, Magyarországot valós morfológiai, geológiai, tektonikai, orográfiai és tökéletes táji egységként határozták meg.- Az Alpok, a Kárpátok, a Dinaridák hegygyűrűje mintegy 300000 km2 nagyságú, harmadkori medencét zár körül. A hegykoszorú „...minden természeti tulajdonságában Magyarországot Közép-Európához csatolja”.- Vidal de la Blache-idézetekkel érveltek amellett, hogy egy geográfiai egyéniség nemcsak a geológiai és klímarégiók eredményeként jön létre, hanem abban jelentős szerepet játszik az ember, a társadalom. Az ember az, aki az évszázadok során kitermeli, megteremti a táj individualizmusát. A Közép-Duna medence (melyet a kiáltvány elsődlegesen használ Magyarország földrajzi helyzetének a megjelölésére, bár megjelenik a Magyar-medence is ugyanabban az értelemben) individualitását a magyarság ezeréves tevékenysége jelentős részben meghatározta, sajátos magyar tájjá alakította. (Az elemzésben megjelenik Közép- Európa is, de az a Közép-Duna-medencétől északnyugatra esik, tehát német terület.)- A Magyar Földrajzi Társaság kiáltványa a francia földrajz szemlélete alapján fogalmazza meg és elemzi Magyarország természeti tájait, s a természeti egységre épülő egységes nagy gazdasági régiót. A kiáltványban szinonimaként használják a magyar földrajzban korábban meghonosodott „természeti táj” és a most megjelenő „természeti régió” megnevezéseket. (Ettől az időponttól mindmáig a táj és a régió vitában ez a kérdéskör állandóan előjön). A történelmi Magyarországot 10 természeti régióra osztva mutatták be. A természeti régiók jellemzésekor a természetföldrajzi struktúrákon túl megjelentek gazdasági, társadalom-földrajzi elemek is. 24 A kiáltvány a magyar földrajzosok kollektív műve, a korszak minden alkotó geográfusa hozzájárult valamilyen mértékben az elkészültéhez.
