Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)
III. A szomszéd államok régiói, elképzelt és formalizált földrajzi terei
248 Miklósné Zakar Andrea tünk, a térség létrejötte jól ábrázolja a szovjet modell követését Románia kapcsán is. A Magyar Autonóm Tartomány határait akkor jelölték ki, amikor a szovjet modellt utánozva Románia beleesett a szovjet nagyhatalmi játszmák hálójába. Az államhatalmi szervek strukturális felépítése a csatlós kelet-európai országok közül Romániában hasonlított a legjobban a szovjet mintára, és ez a hasonlóság még később, a román „különutasság" idején is megmaradt. A II. világháború után azonban a magát győztesként ünnepeltető Románia szálka volt a Szovjetunió szemében, ezért az „oszd meg és uralkodj” elv alapján, jól ismerve a román-magyar ellentéteket, Sztálin egy magyar autonóm terület létrehozására utasította Romániát.4 Nyilván nem képzelhető mindez másképpen 1952-ben, csakis az ún. sztálini autonómiamodell alapján. 3.4.8 ábra: Az 1938-ban kialakított flnutrendszer Sztálin a területi autonómia sajátos típusát fejlesztette ki, melynek elsődleges célja az adott kisebbségi kérdés megoldása, (le)rendezése volt. A forma látszólagosan egy terü4 Valójában kétfajta terv létezett ez ügyben, melyet P. Arhipov és P. Tumanov szovjet tanácsadók közvetítésével vetett fel a Szovjetunió. Dejnek 1951. szeptember 7-iki keltezéssel adják át a tanácsadók memorandumukat Feljegyzés a Magyar Autonóm Tartomány létrehozásáról címmel. A két lehetséges változat közül az első esetében a létrehozandó térség Erdélynek körülbelül az egyötödét fedte volna le, beletartozott volna nem csupán a székelység, hanem a Mezőség is, központja Kolozsvár lett volna. A második változat amely később életbe lépett, a szűkebb térséget, alapvetően a Székelyföldet felölelő tartomány létrehozása. Lásd erről Bottom 2008. Forrás: Ságeatá 2004, 75.
