Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)

III. A szomszéd államok régiói, elképzelt és formalizált földrajzi terei

244 Miklósné Zakar Andrea

Egy másik felosztás szerint:

1. térség egy hegyvidéki folyóvölgyben, magas és közepesen magas hegyek által körülölelve: Tara Mo^ilor;

2. hegycsúcsok által körbevett térségek a Kárpátok belső medencéiben: Tara Maramureçului, Tara Dornelor, fara Bârsei, Tara Loviçtei, Tara Almájului;

3. a Kárpátok és nyitottabb, alacsonyabban fekvő térségek találkozásánál: Tara Zarandului, Tara Beiuçului, Tara Ha^egului, Tara Oaçului;

4. Kárpátok körüli térségek (pericarpatic): Tara Vrancei, Tara Severinului, Tara Fágára§ului, Tara Amla§ului, Tara Násáudului, Tara Lápu§ului, Tara Chioarului (Pu§ca§ 2007).3

A szakirodalom nem csak a \ara regionális entitás kialakulásával, megmaradásával foglalkozik, hanem a jövőjével is, és keresik a helyét a ma oly nagy szereppel bíró regionális fejlesztésekben. Több forrás is kihangsúlyozza az ezen térségekre jellemző kohéziót, azokat a sajátosságokat, amelyek csak ezekre a térségekre jellemzőek, és a komplexitást, ahogyan ezek a sajátosságok egyedi módon jelennek meg (Cocean 2012; Surd 2005; Pu§ca§ 2007; Pavel 2012; Pop 2011). A helyi közösségek különös módon kötődnek ezekhez a helyekhez, a területi kohézió alapja pedig „a több évszázados sajátosságokkal rendelkező etnográfiai mentális tér-jelleg" (Cocean 2012). A területi kohézió megléte a tarák számára lehetőséget adhat arra, hogy fejlesztési régiókká váljanak, különösen azért, mivel önálló „márkát” alkotnak, képviselnek. Ezen márka egyedi védjegyeit négy kategóriába sorolják:

1. A folklór mint védjegy: sajátos zenei, néptánci és népviseleti elemek megjelenése, különösen a következő térségekben: Tara Oaçului, Tara Násáudului, Tara Almájului, Tara Vrancei;

2. Az építészet mint védjegy, a fa felhasználása, feldolgozása kapcsán kialakult építészeti sajátosságok révén bír jelentőséggel, mint a fatemplomok, faházak, zsindelytetejű vagy zsúpfedeles csűrök, pajták, különösen a következő térségekben: Tara Maramureçului, Tara Lâpuçului, Tara Mo^ilor;

3. A történelem mint védjegy: jelentős történelmi örökség - várak, épületek - fellelhetősége okán kiemelkedő térségek: Tara Chioarului, Tara Zarandului, Tara HaÇegului, Tara Amla§ului, Tara Loviçtei;

4. A kulturális, etnográfiai védjegy: olyan térségekre jellemző, ahol az anyagi és szellemi értékek komplex módon jelennek meg, és ezen értékek nagy része etnográfiai eredetű. Ezekben a térségekben a történelmi és építészeti elemek szintén jelen vannak: Tara Dornelor, Tara Silvaniei, Tara Beiuçului, Tara Bársei, Tara Vrancei, Tara Severinului (Cocean 2012).

A tarák jövőjét és fejlesztési lehetőségeit vizsgálva több szakember is kiemeli a falusi turizmus kiemelkedő szerepét ezekben a sajátos terekben, amelyek a fent említett látványosságok és egyediségek miatt vonzóak lehetnek a turisták számára. A falusi turiz-3 A farák lakói többségében román nemzetiségűek (Cocean 2012), de néhány ilyen térségben magyarok is élnek és emiatt, vagy a magyarlakta térségekhez való közelségük okán a legtöbb ilyen regionális képződménynek magyar neve is van. Például: Tara Mo^ilor - Mócok földje; Tara Fâgâraçului - Fogarasföld; fara Bársei - Barnaság; Jara Hategului - Hátszeg; Tara Násáudului - Naszód; fara Lâpuçului - Lápos-vidék; Tara Chioarului - Kővár; Tara Silvaniei - Szilágyság; Tara Zarandului - Zaránd.