Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)
I. A Kárpát-medence és más térfogalmak a magyar és a szomszédos országok geográfiájában és földrajzoktatásában
Földrajzi terek, térközösség-vál la lások a Kárpát-medencében 21 tradicionális államismereti művekhez közelállóan, az újonnan megreformált megyei közigazgatás keretei közé került.13 Ezt a megközelítést vitte tovább a Magyarország megyéi és városai könyvsorozat,14 csak sokkal részletesebben feldolgozva az egyes megyéket, valamint a törvényhatósági jogú városokat. A sorozat sok szegmensben kitért az ország egészének bemutatására, de elsődleges célja alapvetően az egyes megyék elemzése, a megyei identitások erősítése volt. A gazdag képanyag lehetővé tette az egyes megyék értékeinek a bemutatását. A magyar állam és tájszemlélet közötti kapcsolatok szempontjából ez az időszak azért fontos, mert először a megállapítások, majd az evidenciák szintjén jelenik meg az, hogy Magyarország határai természetes határok, sőt azokat a természet jelölte ki lényegében. Magyarország határainak nagy része a történeti fejlődés során alig változott, ennek oka a Kárpátok. Magyarország minden tekintetben természeti-természetes földrajzi egység, individuum, egységes természeti nagytáj. Ez a megállapítás kezdetben csak a földrajztudományon belül érvényesült, majd az oktatáson keresztül fokozatosan nemzeti konszenzussá vált. A 19-20. század fordulójának sajátos hangulata (a boldog békeidők, az aranykor) és folyamatai a magyar földrajztudományt is mintegy számadásra és újragondolásra késztette. Czirbusz Géza (1853-1920) azzal a szándékkal jelentette meg Magyarország földrajzát,15 hogy az meghaladja Hunfalvy már teljesen elavultnak tekintett összegzését. Czirbusz a monográfiát két (természeti, társadalom-földrajzi) alapvető gondolati egységre tagolta. A belső területi struktúrákat a természetföldrajzi nagytájak szerint elemezte. A feldolgozás során világosan meghatározta a tájak hierarchikus viszonyát is: a Kisalföld nagytájat hat kistájra, méghozzá elsősorban vízfolyásokkal tagolt és határolt kistájakra osztotta. A kistájak földrajzi sajátosságainak a megragadásakor első helyen a nagytájhoz való viszonyuk, topográfiai fekvésük jelent meg. Második elemzési szempontot a kistáj felszínének a felépítése adta. A kistáj jellegének megragadásakor megjelent a „tájképi tekintet”. A kistájak egyfajta fejlődési pályáját is megrajzolta, sőt kitért az emberi beavatkozás elemzésére (folyószabályozás), valamint a gazdasági használhatóság (búzatermelés, legeltetés) minősítésére is. A jellemzés utolsó eleméta településhálózat rövid bemutatása jelentette. Czirbusz többféle összefüggésben használta a „táj” (Európa nagy tájai, Duna melléki buckás táj, kurtafüvű táj stb.) kategóriáját. A táj - belső tartalmában - nyitott kategória maradt Czirbusz számára is. Czirbusz a Nagy-Alföldet részben Reclus „Nouvelle géographie de l’Europe centrale” műve alapján mutatta be és elemezte. A Nagy-Alföld belső tájszerkezetének elemzésekor Czirbusz megfogalmazta, hogy a talaj földrajzi eloszlása „bizonyos jellegességet ad az Alföld különböző tájainak...", s az Alföldön belül „főtájakról” (Czirbusz 1912, 7) beszélt. Önmaga jelentőségének tudatos felismerését és megfogalmazását jelentette az, hogy az Alföld hétfőtájra való felosztását, mely „teljesen új geográfiánkban”, saját magának tulajdonította. (A „főtáj" így az Alföld mint természeti földrajzi nagytájon belüli középtájként jelent meg funkcionálisan.) 13 Ballagi Károly és Király Pál műve (1878) abból indult ki, hogy a politikai felosztás, a közigazgatási tagozódás lényegében meghatározza a társadalompolitikai, közösségi kapcsolatrendszerének lényegi elemeit, így ezeket az egységeket kell a földrajzi feldolgozás kereteivé tenni, nem pedig a valamilyen más módon és céllal lehatárolt egységeket. 14 A sorozat számára az Osztrák-Magyar Monarchiát bemutató vállalkozás volt a példa. A szűkebb anyagi feltételek miatt a megjelent kötetek nem fedték le teljesen a történelmi Magyarország teljes területét, nem készült el minden megye monográfiája. 15 Czirbusz középiskolai tanárként, a piarista rend minden iskolájában tanítva, nagyon mélyen megismerte Magyarország területi viszonyait. Tanári működésének valamennyi színhelyén folytatott földrajzi kutatásokat.
