Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)
III. A szomszéd államok régiói, elképzelt és formalizált földrajzi terei
214 Hardi Tamás - Uszkai Andrea bitói, benépesülése lassabb volt, s népsűrűsége is kisebb. Ez természetesen nem pusztán a földrajzi-éghajlati viszonyok miatt volt így. Halford Mackinder hívta fel ennek az övezetnek a geopolitikai, történelemformáló jelentőségére a figyelmet (Mackinder 1904), mivel ez a térség a nagy belső-ázsiai sztyeppterületek nyugati elvégződése, amely földrajzi jellegénél fogva lehetőséget adott a népvándorlás korában az ázsiai nomád népeknek arra, hogy elérjék Európát, s támadásaikkal kiváltsák a nyugati területek kora középkori államosodási folyamatait. A sztyepptől északra elhelyezkedő erdős övezet már alkalmatlan lett volna arra, hogy a nomád népek hosszú vándorutakat tegyenek meg benne, (így őrizhették meg az orosz fejedelemségek a relatív autonómiájukat, miközben a déli területeket az Arany Horda magába olvasztotta.) Tegyük hozzá, ezt az övezetet foglalta el hosszabb időre az Oszmán Birodalom is. így a földrajz és a történelem közösen alakította ki ennek a térségnek a mai arculatát. Ugyanakkor A lengyel-litván fennhatóság soha sem lépte át a két övezet határát, hatalma az erdőövezetre terjedt ki (Hajdú-Moharos 1995; Karácsonyi 2006). Etnikai szempontból Ukrajna lakossága két fő (az ukrán és az orosz) és több kisebb népcsoport között oszlik meg, amelyek területi értelemben is elkülönülnek. A 2001. évi népszámlálás szerint a magát ukránnak valló lakosság az össznépesség (mintegy 48 millió 241 ezer fő1) 77,8%-át tette ki (3.3.1 táblázat), míg az oroszok 17,3%-át. Etnikai szempontból a legfontosabb változás az ukránok arányának növekedése, s az oroszok arányának csökkenése volt a Szovjetunió szétesése óta. Ennek fő okai a kivándorlásban, az asszimilációban és az eltérő természetes demográfiai folyamatokban kereshetők (Kocsis K.-Rudenko L- Sczweitzer 2008). 3.3.1. táblázat: A népesebb nemzetiségek lélekszáma Ukrajnában a 2001-es népszámlálás Nemzetiség Lélekszám 2001-ben, ezer fő Százalékarány az összlakosságon belül A 2001-es lélekszám változása az 1989-es érték százalékában 2001 1989 Ukránok 37541,7 77,8 72,7 100,3 Oroszok 8334,1 17,3 22,1 73,4 Beloruszok 275,8 0,6 0,9 62,7 Moldovaiak 258,6 0,5 0,6 79,7 Krími tatárok 248,2 0,5 0,0 530,3 Bolgárok 204,6 Ö44 0,5 87,5 Magyarok 156,6 0,3 0,3 96,0 Románok 151,0 0,3 0,3 112,0 Lengyelek 144,1 0,3 0,4 65,8 Zsidók 103,6 0,2 0,9 21,3 Örmények 99,9 0,2 0,1 184,3 Görögök 91,5 0,2 0,2 92,9 Tatárok (volgai) 73,3 0,2 0,2 84,4 Egyebek 369,3 0,8 0,8 94,6 Forrás: Ukrajna Statisztikai Állami Bizottsága, 2002 alapján: Molnár J.- Molnár D. I. 2003, 64. 1 Az ország lakossága 1992-ben érte a legmagasabb népességszámot, meghaladva az 52 millió főt. Azóta csökkenő tendenciát mutat, elsősorban a természetes folyamatoknak, másodsorban a kivándorlásnak köszönhetően.
