Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)

III. A szomszéd államok régiói, elképzelt és formalizált földrajzi terei

Ukrajna, a nagy területű, történelmileg tagolt szomszéd 215

Az etnikai felosztás mellett fontos megemlíteni a nyelvi különbségeket is. Az ukrán etnikai identifikáció nem feltétlenül jelenti az ukrán nyelv használatát, számos ukrán lakos orosz nyelven fejezi ki magát, igya nyelvi különbségek is jelentősek országon belül (Figes 2013). A nyelvi-etnikai különbségeknek jól körülírható területi vetülete van, amelyet a

3.3.3 ábra mutat be. Egyértelműen látható, hogy az ukrán nyelv használata a „Jobb Parti Ukrajna", Nyugat-Ukrajna területére koncentrálódik. A Bal Parti Ukrajna megoszlik az ukrán és orosz nyelvet használók között. A sztyeppéi övezet is inkább az orosz nyelv területe. A keleti területek, valamint a Krím egyértelműen orosz etnikai többséggel is rendelkezik. Ugyanakkor a moldáv határ mente és Dél-Besszarábia (Budzsák) is oroszul beszélő népesség területe.

3.3.3 ábra: Ukrajna területének etnikai-nyelvi megoszlása

Ukrán etnikum H Ukrán nyelvű ■ Főkánt ukrán nyelvű M Orosz nyelvű I I Főként orosz nyelvű IIIIHII Ruszin

Orosz etnikum

Orosz etnikai többség «ja Jelentős számú

orosz etnikumú népesség

Egyéb etnikai kisebbségek Illllll Románok Magyarok .-----; Bolgárok

Forrás: http://kárpátalja.net/ukrajna/ alapján átdolgozta Hardi Tamás.

A peremeken, kisebb foltokban jelennek meg a más nemzetiség által többségiként lakott területek: magyarok, bolgárok, románok. A térkép nem jelöli az északi területeken a lengyel, belorusz kisebbséget, mivel arányuk nem éri el a nyelvi dominancia szintjét. Ki kell emelni az oroszul beszélő, de külön etnikai csoportként élő és területileg koncentrált krími tatárok esetét. Ők a félszigeten egyre nagyobb arányban élő népcsoport, akiket Sztálin parancsára 1944-ben kitelepítettek a Krímből Közép-Ázsiába, mivel - a szovjet vádak szerint - a második világháború alatt a németekkel kollaboráltak. A Szovjetunió szétesése után vált lehetővé visszatelepülésük, s ezért a 2001. évi közel 250 ezres lélekszámúk több mint ötször haladta meg az 1989. évit.

A választási eredmények földrajzi elemzése is megerősíti az ország kettős arculatát. Rendkívül markánsan jelennek meg a területi különbségek a 2004. évi elnökválasztás megyénkénti (oblaszty) eredmények térképi megjelenítése során. Ez a választás elhíresült az utána következő, a választási eredményeket megkérdőjelező ún. „Narancsos Forradalom” révén. Az elnökválasztáson két elnökjelöltre lehetett voksolni. Egyikük, Viktor Fedorovics Janukovics a Régiók Pártja vezetője, aki alapvetően oroszbarátságával tűnt ki (2006. augusztus 4-től 2007. november 23-ig Ukrajna miniszterelnöke, 2010. február 25-től 2014. február 22-ig Ukrajna elnöke). A „nyugatos” irányzatot Viktor Andrijovics