Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)

III. A szomszéd államok régiói, elképzelt és formalizált földrajzi terei

Ukrajna, a nagy területű, történelmileg tagolt szomszéd 213

legmélyebb válságához. Ezek a paramilitáris szervezetek valószínűsíthetően Oroszországtól kapott katonai segítséggel elszakították magukat Ukrajnától.

Ukrajna térszerkezete és régiói

A történelmileg kialakult területi szerkezet mellett jelentős a természetföldrajzi alapon elkülönülő tájak térszervező ereje is (Izsák 2007). Ukrajna felszíne a nyugati peremvidéken elhelyezkedő Kárpátokat és a Krím-félszigetet nem számítva zömében (95%-ban) síksági térszín, néhány kiemelkedő hátsággal, dombsággal tarkítva, amelyek nem emelkednek átlagosan 400 méter fölé (mint pl. a Podóliai-hátság, amely kontinensünk ősi maszszívumának felszínen megmutatkozó darabja).

A domborzati sajátosságoknál sokkal fontosabb szerepet kap az ország térszerkezetének kialakításában a szinte szabályosan megmutatkozó növényföldrajzi övezetesség, amely kelet-nyugati kiterjedésű sávokban három nagy részre osztja fel az országot (3.3.2 ábra). Ezt az övezetességet csak a nyugati perem és a Krím-félsziget hegyvidéke töri meg, ahol a domborzat miatt nem a földrajzi zonalitás, hanem a tengerszint feletti magasság miatt alakulnak vegyes erdők. Északról délre haladva az északi sáv Zsitomir és Kijev vonaláig a vegyes (lombos) erdők övébe, ettől délre a Harkiv-Kisinyov vonalig erdős sztyeppe, míg ettől délre a sztyepp övébe tartoznak az ukrán területek.

3.3.2 ábra: Ukrajna természetföldrajzi körzetei

Ezen övezetek közül kiemelt szerepe van a sztyeppövezetnek. Később látni fogjuk az etnikai-nyelvi területi viszonyokat, s látható, hogy ez a dél-ukrajnai sáv markánsan eltér a töb-