Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)
I. A Kárpát-medence és más térfogalmak a magyar és a szomszédos országok geográfiájában és földrajzoktatásában
20 Hajdú Zoltán- Megfogalmazta, hogy a Kárpátok egy medencét ölel körbe, mely két részből - „nyugati magyar medence" és „erdélyi medence" - áll.- Már észrevette és megfogalmazta, hogy a Magyar Birodalom déli határai természeti tekintetben a legproblematikusabbak, mivel dél felé sem Horvátország, sem a Dalmátországok határai nem természetesek.- A tájelmélet nem jelent meg direkt módon Hunfalvy munkájában, de a természeti viszonyoknak jelentős szerepet tulajdonított a Magyar Birodalom létrejöttében és fennállásában. Az általa gyakran használt „földrajzi egység” fogalom lényegében a táji egység fogalmi körét jelentette. A politikai tér belső természeti viszonyainak a kutatását elsősorban a természeti-topográfiai egységek keretében oldotta meg, de ezek az egységek nem jelentek meg szerves táji entitásként. Életműve későbbi szakaszában sem vált Hunfalvy a tájelmélet és tájföldrajz képviselőjévé, holott minden tekintetben közvetlenül ismerte a nemzetközi földrajztudományban kibontakozó tendenciákat. A formálódó modern magyar földrajztudomány egyszerre illeszkedett a nemzetközi és a Monarchián belüli folyamatokba. Az 1850-es évektől kezdve végbement a térségben a földrajztudomány intézményesülése, egyetemi tanszékek létrejötte Bécsben, Grazban, Budapesten, Kolozsváron, Zágrábban, és társadalmiasodása (földrajzi társaságok életre hívása) jelentősen hozzájárult az egész nagytérség megismerésének elmélyüléséhez. Az osztrák kutatásokban az Alpok, a magyarokéban a Kárpátok, délszlávokéban a Dinári-hegység lényegesen nagyobb hangsúlyt kapott természetesen, mint a többi terület. A medence egészére kiterjedő kutatások szervezeti és anyagi okokból is csak nagyon lassan formálódtak. Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben11 nagyívű sorozat (németül és magyar fordításban is) nem elsődlegesen földrajzi mű, a Monarchiát részben történeti, részben pedig közigazgatási egységenként mutatta be, átfogva a legszélesebb értelemben vett Kárpát-medence egészét. A hatalmas könyvsorozatban egyszerre jelent meg a Monarchia egészének egyfajta térszemlélete, valamint a részek, főként helyi szerzők által írt regionális szemlélete. Elsődleges cél a Monarchia egységtudatának az erősítése volt, nem a földrajzi struktúrák részletesebb elemzése. Sajátos társadalmiasodási kérdéseket vetnek fel a „Matica” mozgalmak és szerveződések (szlovák, horvát, illetve az osztrák területeken a szlovén) a Monarchiában, illetve azon kívül a szerb.11 12 Ezek a mozgalmak nem elsősorban az államra koncentráltak, hanem az adott közösség szállásterületére. Nem a földrajzi irányultságuk volt a legerősebb, hanem a történeti, nyelvi, néprajzi, kulturális, de mégis jelentős hatást gyakoroltak a szállásterületek földrajzi megismerésére is. Inkább a korábbi földrajztudományi felfogáshoz, az államismerettanhoz kapcsolható Ballagi Károly és Király Pál monográfiája, melyben a Magyar Birodalom földrajzi leírása a 11 A sorozat 21 kötete 1885-1902 között jelent meg, kultúrtörténeti jelentőségű összefoglalása a térség bonyolult viszonyainak. 12 A Matica mozgalmak a 19. század második felében jelentős szerepet játszottak a szlovák, a szerb, a horvát, a szlovén népesség történeti, társadalmi, kulturális, részben gazdasági és földrajzi viszonyainak a megfogalmazásában. Különösen fontos szerepük volt a szállásterületek lehatárolásában. A szlovén szervezet 1848- ban publikálta az első szlovének lakta szállásterület térképet. A Matice Hrvatska 1894-ben jelentette meg Zágrábban a Zemljopis Hrvatske országmonográfiát, melyben Horvátország sajátosságait fogalmazták meg. A szlovák mozgalommal nem csak tudományos, hanem politikai konfliktusa is volt a magyar kormányzatnak. A Matica mozgalmak népszerűsítő kiadványai az adott közösség alsóbb társadalmi csoportjaihoz is eljutottak. Mindegyik nemzetiség esetében az egyházi oktatásban meghatározó szerepet játszottak.
