Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)
III. A szomszéd államok régiói, elképzelt és formalizált földrajzi terei
192 Hardi Tamás - Mezei István pedig olyan példákat hoz a szlovák nemzet létének, államiságának bizonyítására, amelyeknek területi körvonalai is vannak, még ha meglehetősen bizonytalanok is: „Mi, a szlovák nemzet, emlékezvén őseink politikai és kulturális hagyatékára, valamint a nemzeti létért és saját államiságért folytatott harcának sok száz éves tapasztalataira, a cirilli-metódi szellemi örökség és a nagy-morva történelmi hagyaték szellemében (...) határozatot hoztunk az alábbi alkotmányról..."15 A hármashalom és a kettős kereszt szimbolikájának használata a szlovák címerben szintén az ősiség jelképei, szándékaik szerint szintén az állam régiségét és (területi) nagyságát vannak hivatva hirdetni. Ma a szlovák címer hármashalmán a Tátrát értik, a kettős keresztet pedig a szlovákok meggyőződése szerint még Cirill és Metód hozták magukkal. Ezeknek az ősi nagy méreteknek a hirdetésével áll szemben a valóságos szlovák ember, aki a mai országterülettel sem tud érzelmileg azonosulni, mert annál sokkal erősebb a tájtudata (Kusý 1993). A szlovák zászló színvilága és szimbolikája is nagyságra utal, mert a három szín a szláv népek zászlóinak színe többnyire. Jelképezi a szláv népekhez tartozást Közép- Európától Kína határáig, Prágától Vlagyivosztokig. Szintén a Tátrát említi a szlovák himnusz is. Janko Matúška szlovák költő 1844-ben írta meg Nad Tatrou sa blýska (Villámuk a Tátra fölött) című versét, ami azóta a szlovák nemzet Himnuszává vált. A szlovák közgondolkodás befolyásolásának fontos szereplője a történettudomány. A szlovák történésztársadalom rendkívül megosztottságával, nézeteinek sokféleségével külön dolgozatban kell foglalkozni. A történetírók területi elképzeléseire itt elég annyira utalni, hogy a jelenlegi főáram szerint a szlovák nemzet történetének földrajzi tere a mai Szlovákia területe, visszafelé a múltban is. Ezen a földrajzi területen viszont csak néhányan ismerik el, hogy a szlovákokon kívül éltek más nemzet tagjai is. Közéjük sorolják a németeket, zsidókat, cigányokat, a magyarokat alig vagy egyáltalán nem. Az itt élő magyarokat szlovákból asszimilált társadalmi csoportnak tartják. Ez a térfoglalás a szóhasználatban is rögzül, mert Uhorsko a történelmi Magyarországot jelenti, Maďarsko pedig a jelenleg, trianoni Magyarországot. Ezt a különbségtevést a múltba is visszavetítik. így jön létre egy „mintha” történelem. Mintha Szlovákia mindig is létezett volna. Mintha minden azért történt volna a szlovákok lakta területeken, mert ott szlovákok éltek. A politikai-földrajzi terek sokféleségének, a kistáji vonzerőnek és a nagy állam illúziójának a keveredéséből áll össze a szlovák területi gondolkodás. Ennek az állapotnak kedélyes megfogalmazását a szlovák idegenforgalom jelmondata foglalja össze a legszemléletesebben: „kis nagy ország’’.16 15 Preambulum. - In: A Szlovák Köztársaság Alkotmánya. 2011. A Pro Cívis polgári társulás fordítása. 16 http://www.visitslovakia.com/szlovakiarol
