Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)
III. A szomszéd államok régiói, elképzelt és formalizált földrajzi terei
Kis nagy ország: Szlovákia 189 A települések térhasználata A szlovák településrendszer szerves fejlődését 1918-tól kezdve szándékolt településfejlesztés váltotta fel. Csehszlovákia megalakulásától kezdődően a polgári korszakban egy nemzeti célú városfejlesztés valósult meg, majd a kommunista korszakban erre építkezve egy szocialista városfejlesztési szakasz valósult meg. Célja az ipari városok kialakítása, a munkásosztály vezető szerepének biztosítása a városi létszám emelésével. A városok rendszerében a fővárosnak mindig kitüntetett szerepe van. Pozsony fővárossá válásának története magában hordozza Szlovákia településszerkezetének minden felemás vonását. Az excentrikus fekvésű város az 1993-as függetlenné válás, de különösen a 2004-es európai uniós csatlakozás után kivételes lehetőségeket kapott az új geopolitikai helyzetben. A vasfüggöny lebontásával, az ellenőrzött határ keletre tolásával, vagyis a schengeni rendszer létrejöttével az Európai Unió egy fontos regionális növekedési terében találta magát. A szlovák elemzők az Ausztriához való közelséget úgy értelmezik, hogy ez a keleti főváros van a legközelebb a nyugat-európai országokhoz, a nyugati kultúrkörhöz, Pozsony a kapu kelet és nyugat között. Ez a közeli fekvés különösen a pénzügyi befektetések miatt jelent komoly előnyöket. A jövőbe látó tervezők, fejlesztők elsőként a Bécs-Pozsony viszonylatra figyeltek fel. Rámutattak, hogy a vasfüggöny lebontásával az integrálódás laboratóriuma lesz ez a térség, mert olyan erős különbségek vannak a benne fekvő két főváros között, ami a gyengébbik fél, Pozsony fölemelkedéséhez fog vezetni. Évszázadokon keresztül nem volt intézményesített kapcsolat a két város között, sőt a hidegháború évtizedeiben perifériára került mindkettő mind saját országában, mind a két világrendszerben. Most viszont Közép-Európa központjává válhat ez a régió. A varázsütést a szovjet keleti blokk összeomlása, a vasfüggöny lebontása jelentette, mert a szovjet érdekszférától való megszabadulás óta a térség saját fejlődési pályára lépett. Pozsony fővárossá válása egy független ország élén robbanásszerűen megnövelte lehetőségeit. Növekedési pályára állását segíti az említett geopolitikai helyzet megváltozásán túl közigazgatási szerepe, rohamosan növekvő gazdasági súlya, az itt összpontosuló oktatás-kutatás jelentősége. Korunk egyik legfontosabb jellemzőjét, a közlekedést tekintve is kitüntetett helyzetben van a város. Pozsony több fontos útvonal metszéspontjában fekszik. Mind a Prága- Pozsony-Budapest, mind a Krakkó-Zsolna-Pozsony-Bécs útvonalak biztosítják kiemelkedő fontosságát. A Bécs és Pozsony között elkészült autópálya, a napi rendszerességgel járó dunai gyorsjáratú hajó, a két város által szinte közösen használt a schwechati és pozsonyi Štefánik repülőtér, mind a könnyű megközelíthetőséggel biztosított regionális központi teret jelentik. Tágabb vonzáskörzetükbe szűkebb értelemben Bécs-Pozsony- Győr és Sopron tartozik, tágabban viszont Bécs, Burgenland, Alsó-Ausztria tartományok, Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala, Veszprém megyék, valamint Nyugat-Szlovákia, fel egészen a cseh Brnóig. Időközben Bécs-Pozsony-Győr „aranyháromszögről” jelentek meg értekezések, azonban a megjelenő publikációk egyre inkább a valós helyzetre hívták föl a figyelmet, ugyanis Pozsony elsősorban Béccsel építi kapcsolatait. Emögött elsősorban Bécs gazdasági vonzását kell látnunk, mert naponta több ezer ember ingázik az osztrák fővárosba dolgozni. Pozsony után a főbb fejlettségi csomópontokat a következő városok jelentik. Van négy várospár, amelyeknek az együttfejlődése nagyjelentőségű gazdasági körzetek létrehozását kezdi már eredményezni. A legfejlettebb várospár egyik tagja természetesen maga a
