Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)
II. Közép-Európa, Kelet-Európa, Délkelet-Európa és a Balkán - eltérő elképzelések a nagyterekről
Az államok viszonya a nagyterekhez 121 2.2.6 táblázat: A Szerbiával azonos nagytérségbe tartozó országok megítélése, az adott válaszok számának százalékában Elsődleges említés További említések összesen (N=221) Szerb válaszadók (N=103) Magyar kisebbségi válaszadók (N=27)Ország % Ország % Ország% Ország % Horvátország23,3 Horvátország 29,6 Macedónia 14,4Szlovákia 1,2 Bosznia-Herc.18,4 Magyarország 29,6Montenegró 13,2Ausztria 1,0 Montenegró 12,6Montenegró 11,1Bosznia-Herceg. 12,4Moldávia 0,8 Macedónia 11,7Bosznia-Hercegov. 7,4Albánia 12,0Ukrajna 0,6 Bulgária 10,7Macedónia 7,4Bulgária 9,6Csehország 0,4 Magyarország 5,8Albánia 3,7Horvátország 9,1Koszovó 0,4 Görögország 4,9Bulgária 3,7Románia 8,3Olaszország 0,4 Románia 4,9Görögország 3,7Görögország 6,7Svájc 0,4 Németország 1,9Románia 3,7Szlovénia 4,5Lengyelország 0,2 Szlovénia 1,9 Magyarország 2,2Liechtenstein 0,2 Ukrajna 1,9 Törökország 1,6Németország 0,2 Albánia 1,0 Koszovó 1,0 Forrás: Kérdőívek 2014 alapján, saját számítások és szerkesztés. 2.2.8 ábra: A „Mely nagyrégió(k) része Románia?" kérdésre adott válaszok összegzése N=256 Közép-Európa; 24% Délkelet-Európa; 19% Kárpáti országok; 8% Kelet-Európa; 13% Balkán; 18% Egyéb; 3% Duna-térség; 7% Kárpát-medence; 8% Forrás: Kérdőívek 2014 alapján, saját számítások és szerkesztés.
