Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)
II. Közép-Európa, Kelet-Európa, Délkelet-Európa és a Balkán - eltérő elképzelések a nagyterekről
122 Hardi Tamás Ugyanakkor a válaszokból lekövethető, hogy az ország területe valóban megoszlik Közép-, Délkelet- és Kelet-Európa között, s néha még a Balkán fogalmába Is belevonják. Mindemellett csak marginálisan jelenik meg a korábban annyit hangoztatott kárpáti térséghez tartozó állam képe. Erős ugyanakkor ma már a Közép-Európához tartozás érzése. Romániában is volt magyar kisebbségi kontrollcsoportunk, ezért erős a Kárpát-medencéhez tartozás vállalása. A társországok megnevezése is tükrözi azt, hogy az ország több nagytérséghez is tartozik. Talán a legdiverzebb, legtöbb égtájat magába foglaló válaszok születtek Románia esetében. A román és a magyar válaszadók véleménye között legszembetűnőbb különbség, hogy etnikai alapon a magyarok Magyarországot teszik az első helyre, mellyel azonos térben képzelik el Romániát (de a románok körében is a második helyen van hazánk), míg a román nemzetiségű válaszadóknál jelentős Moldávia szerepe (szintén az etnikai hasonlóság miatt). 2.2.7 táblázat: A Romániával azonos nagytérségbe tartozó országok megítélése, az adott válaszok számának százalékában Elsődleges említés További említések összesen (N=525) Román válaszadók (N=146) Magyar kisebbségi válaszadók (N=78)Ország % Ország % Ország% Ország % Bulgária32,9 Magyarország 46,2 Bulgária 15,3 Szlovénia 2,3 Magyarország28,1 Bulgária 24,4 Szerbia 13,4 Lengyelország 2,1 Moldávia15,8 Szerbia 7,7 Ukrajna 12,2 Csehország 1,7 Ukrajna13,0 Moldávia 5,1 Magyarország 9,5 Fehéroroszország 1,1 Szerbia4,1 Ukrajna 3,8 Szlovákia 8,0 Németország 1,1 Görögország 1,4Macedónia 2,6Moldávia 7,6Oroszország 1,1 Horvátország 1,4Szlovákia 2,6Ausztria 3,4Koszovó 0,8 Lengyelország 1,4Ausztria 1,3Horvátország 3,4Svájc 0,8 Németország 1,4Belgium 1,3Montenegró 3,4Törökország 0,8 Ausztria 0,7Görögország 1,3Albánia 3,1Ciprus 0,4 Lengyelország 1,3Görögország 3,1Franciaország 0,2 Németország 1,3Bosznia-Herc. 2,5 Liechtenstein 0,2 Törökország 1,3Macedónia 2,3Olaszország 0,2 Forrás: Kérdőívek 2014 alapján, saját számítások és szerkesztés. Ukrajna esetében a válaszok száma oly csekély, hogy messzemenő következtetéseket még annyira sem vonhatunk le belőlük, mint az előző országokban. Ezért nem is százalékokat, hanem a válaszok számát közöljük a diagramon. Mindenesetre elmondhatjuk, hogy válaszadóink az ország közép-európaiságát preferálják inkább, de Kelet-Európa részének is tartják Ukrajnát. A társországok megnevezésénél az első említés elsősorban a nagyobb szomszédokat hozza elő, s a további említéseknél is fontosak a szomszédok, de előre sorolódnak a közép-európai államok. Magyarország vezető szerepe annak is tulajdonítható, hogy lekérdezésünk Kárpátalján zajlott, s több magyar nemzetiségű diák is bekerült a mintába. Ugyanakkor Kelet-Európa is fontos a térközösség szempontjából, hiszen Fehéroroszország és Oroszország is bekerült a legfontosabb társországok közé.
