Gyurgyík László: A szlovákiai magyarság demográfiai folyamatai 1989-től 2011-ig, különös tekintettel a 2001-től napjainkig tartó időszakra - Nostra Tempora 22. (Somorja, 2014)

Mellékletek

Mellékletek

93

(38. melléklet). Valamennyi járáscsoportban fogyatkozott a magyarok száma. Ugyanakkor a NMLJ-okban a fogyatkozás mértéke kisebb volt, mint a magyarság országos fogyása. A regisztrált adatok alapján a NMLJ-okban 10,6%-kal fogyott a magyarok száma (a becsült adatok alapján 2,6%-kal). A magyar lakosság fogyása Szlovákiában R 11,9%, ill. B 7,0%. A járásokban élő magyarok arányának emelkedésével a fogyás csökken: a 2-10%-ban MLJ-okban R 18,6%, ill. B 12,1%, a magyar többségű járásokban R 8,9%, ill. B 5,2%. Amagyar kisebbségű járások két csoportjában a fogyás nem folytonos: a 30-50%-ban MLJ-okban a fogyás kismértékben nagyobb (R 13,1% - B 7,7%), mint 10-30%-ban MLJ-okban (R 12,6% - B 7,2%).

22. táblázat. A magyarok száma és számának változása a járásokban élő magyarok aránya szerint 2001-2011

A magyarok aránya a járásokban

Magyarok száma

Fogyatkozás %

2001

R 2011

B 2011

R2001-2011

B 2001-2011

0-2%

5 846

5 227

5 692

10,6

2,6

2-10%

36 347

29 577

31 937

18,6

12,1

10-30%

143 350

125 346

132 998

12,6

7,2

30-50%

166 349

144 612

153 490

13,1

7,7

50% felett

168 636

153 705

159 878

8,9

5,2

Összesen

520 528

458 467

483 995

11,9

7,0

A járásokban kimutatott csökkenés komplex jelenség: a fogyatkozást születések, halálozások, migrációs és a nemzetiségváltási folyamatok változatos mintázatai idézik elő.

Összetettebb és nehezebben lenne értelmezhető, ha a két időpontban a járásokban élő magyarok aktuális aránya szerinti változásokat próbálnánk meg értelmezni. Ebben az esetben tekintetbe kellene vennünk az időközben bekövetkezett változásokat a járások magyarok aránya szerinti besorolásában.

2001 és 2011 között a Rozsnyói járásban a magyarok aránya 30% alá esett (arányuk 2011- ben R 25,4% - B 28,1%), további változásra a regisztrált adatok szerint a Kassa környéki járásban került sor: R 9,1% - B 10,9%.

3.2.3. A települések nagyságcsoportjai, a települések urbanizációs foka (falu, város) szerint.

A magyarok száma, aránya a települések nagyságcsoportjai szerint. Az 1.4. pontban már rámutattunk az ismeretlenek aránya és a települések lakosságszáma közötti összefüggésekre, mely szerint az ismeretlenek aránya a településnagysággal (szinte párhuzamosan) növekszik, ebből adódik, hogy a magyar lakosság regisztrált és becsült száma is a települések nagyságának függvényében tér el egymástól. A falvakban és kisebb városokban (10 000 főig) élő magyarok részaránya a becsült adatok alapján kissé alacsonyabb, a nagyobb városokban pedig némileg magasabb, mint a regisztrált adatok szerint. A magyarok legnagyobb arányban az 1000-1999 és a 2000-4999 fős településeken élnek. Ez előbbi településtípusban a magyarok R 21,5% - B 21,0%-a, az utóbbin, jórészt nagyobb falvakban R 17,2% - B 16,8%-a él. A városok közül a legtöbb magyar a kisebb, 20 000-49 999 lakosú középvárosokban él: R 13,6% - B 14,3% (39. melléklet).

Amennyiben megvizsgáljuk az eltérést a 2001 és 2011 közötti időszakban, láthatjuk, hogy a vizsgált időszakban a magyarok száma legnagyobb mértékben a regisztrált adatok szerint a 20 000 feletti városokban csökkent. Ezen belül is szám szerint a legnagyobb mértékű csökkenés a 20-50 ezer lakosú városokban (R 13 645 - B 6930 fővel), továbbá az 500-999 fő közötti apró, illetve kisebb kisfalvakban (R 11 752 - B 9451 fővel) mutatkozott. Aránya szerint a leg-