Gyurgyík László: A szlovákiai magyarság demográfiai folyamatai 1989-től 2011-ig, különös tekintettel a 2001-től napjainkig tartó időszakra - Nostra Tempora 22. (Somorja, 2014)
Mellékletek
94 Mellékletek nagyobb csökkenés az 50-100 ezer közötti városokban figyelhető meg (R 21,4% - B 13,0%), az előzőnél jelentősen kisebb volt a csökkenés a 200-499, az 500-999 fö közötti apró, ill. az 5000-9999 lakosú helységekben (R 16,9; 15,2; 16,5 - B13,8; 12,2; 12,3%). A regisztrált adatok szerint minden nagyságcsoportban csökkent a magyarok száma, a becsült adatok szerint viszont némi növekedés mutatkozott (1248 fő) a 10 000-19 999 lakosú városokban. 27. ábra. A magyar lakosság számának változása a települések nagyságcsoportjai szerint 2001 és 2011 között - regisztrált és számított (becsült) adatok %-ban 3.2.4. A magyarok száma, aránya a települések urbanizációs foka szerint. Ugyan szlovákiai körülmények között a településnagyság nagyon szoros összefüggést mutat a helységek urbanizációs fokával, azaz városi vagy falusi jogállásával, a kettő mégsem azonos. Országos szinten a városi népesség aránya csaknem azonos az 5000 főnél nagyobb lélekszámú településeken élők arányával. 2011-ben Szlovákia 138 városában élt az összlakosság 54,4%-a, míg az 5000 főt meghaladó 133 helységben 54,6%-a. Tíz évvel korábban a lakosság 56,0%-a élt a 136 városi jogállású 136 helységben, s 55,6%-uk az 5000 főt meghaladó 125 helységben. A magyar lakosság száma a városi jogállású helységekben 2011-ben a regisztrált adatok szerint 168 010 fő, 36,6% volt. A számított adatok szerint számuk nem elhanyagolható mértékben magasabb: 184 220 fő, arányuk 38,1%. Az 5000 főnél nagyobb lélekszámú helységekben a magyarok regisztrált száma 179 232, arányuk 39,1%, a becsült adatok szerint 195 812 fö, 40,5% volt. 2001-ben a városi jogállású helységekben a magyarok száma 200 604 fő, 38,5%, az 5000 főt meghaladó helységekben 212 286 fő, 40,8%. Míg országosan e két mutató értéke alig különbözik, a magyarok esetében az eltérés már számottevőbb. Ez a magyar lakosságnak az országostól jelentős mértékben eltérő településszerkezeti eltérésével magyarázható. A magyarok számának alakulása a településen élő magyarok nagyságcsoportjai szerint. A magyar lakosság településszerkezeti változásairól egyfajta információt szolgáltat, hogy hány településen élnek magyarok, illetve milyen mértékben változott ezeknek a településeknek a száma.
